Diák összefoglaló és tanári értékelés 2015/16 – I. félév
Budapest Tánciskola
Budapest Táncművészeti Szakközépiskola, Kortárs Művészeti Gimnázium és
Alapfokú Művészeti Iskola, a Budapest Kortárstánc Főiskola Gyakorlóiskolája
Budapest Kortárstánc Főiskola
Goli Tánchely, 1036 Budapest, Perc utca 2. Tel: 250 3046 Fax: 250 3056
E-mail: budapest@tanc.org.hu Honlap: www.tanc.org.hu
Diák összefoglaló és tanári értékelés
2015/16 I. félév
Báder János
Összefoglaló:
Balett:
Úgy érzem, hogy nagyon sokat fejlődtem benne, mert szebb lett a spiccem, és a tartásom. A bal lábas spárgám sokat fejlődőt, mert vele le tudom nyomni a spárgát. Nagyon le maradt a jobb lábas spárgám és az angol spárgám is. Nagyon sokat kellene foglalkozzak a jobb lábam nyújtásával , mert nagyon nem fejlődnek. A test tartásom nagyon jó,mert szépen tudom tartani. A kézfej és a kéz tartásomnak nagyon rossz. Nagyon sokat köszönhetek a Móninak ,mert nagyon sokszor bíztatott. Szeretek balettozni mert segíti az ön becsülésemet.
Graham:
Nagyon sokat fejlődtem, mert az ülve csinált feladatok segítették a gerincoszlop
fejlődésében és még a testtartásom javulásában is. Az állva csinált feladatóknál néha elkószál a csípőm és ilyenkor a testtartásom is hanyag , mert kibillen a csípőm. Katinak is sokat köszönhetek abban hogy segített.
Kortárs tánc:
A feladatokat szeretem csinálni , tudom is, de nem mindig tudok úgy odafigyelni, ahogy a Tomi mondja. Szeretem csinálni annak ellenére , hogy nem tudok angolul , de mindig meg kérem a Tomi hogy segítsen nekem.
Nekem ezek ellenére is a legnehezebb az angol tanulás, mert egy szót nem tudok és így nem értek semmit. Sikerül néha szavakat értelmezzek de ez kevés. A Constantint is nagyon nehezen értettem meg mert nem beszélek angolul. Ezt nagyon sajnálom. De igyekezni fogok a nyelvtanulásban.
Lőrinc Katalin: rád sokkal több időm kéne, legyen, hosszabban, külön elmagyarázni folyamatokat (és persze magyarul, hisz az angolt nem mindig érted), de mivel idő erre nincs, ezért neked önjáróan, önállón kell megteremtened egy haladási tempót. Szerintem elég jó is vagy ebben: ami egyszer végre „leesett”, azt jól is csinálod: szépen, plasztikusan. Jó energiát fektetsz a mozdulatokba, érzed a dinamikát, tehát semmi akadálya nincs annak, hogy egy alaposabb értést követően jól is csináld. Neked tehát kétféle irányban kéne a figyelmedet fejleszteni: az egyik, az mentális: gyorsabban rögzíteni a mozgássort, a másik pedig tiszta fizika: a lábfejig el kell érjen az energia: beszéljen a lábfejed is! Érzékennyé kell tenni! (Mindkét javaslatom független attól, milyen technikát tanulsz, tehát nem csupán nálam, más módszerek esetében is fontos lehet!)
Lemesánszki Mónika: úgy érzem még nem érkeztél meg teljesen ebbe az iskolába. Mivel ezelőtt soha nem találkoztál a balettal, tudom nincs könnyű dolgod. Mégis úgy érzem, nem teszel meg mindent a fejlődésed érdekében. Vannak olyan napok, amikor egészen reményteljes, amit csinálsz, máskor meg mintha csak a túlélésre játszanál. Pedig jó adottságaid vannak, és mivel elég fiatal vagy, még könnyen alakítható a tested. A fejlődésedhez az kellene, hogy mindig úgy tudj dolgozni, mint a jelenlegi jobb napjaidon.
Hód Adrienn: nem könnyű azt láttam. Ismeretlen terep, reggeltől estig elfoglaltságok, sok táncóra, elméleti óra, eleinte kollégiumi élet, majd késői haza utazás es nagyon korán keles, új helyszínek, város, emberek…
Sokszor fáradt voltál, de azt is láttam, hogy próbálkozol es tanulsz. Kiderül, mennyire érdekel téged a tánc a mozgás, tud-e annyi élvezetet es sikert adni, ami megtartja benned az erőt ahhoz, hogy benne maradj es folytasd.
Bakó Tamás: being new in a real unused sitauation, starting a new school, you have naturally a lot of difficulties. Like the teaching language, the vast amount of information on many topics, or the charging quantity of the daily physical work and the daily travel to the school. It' all very demanding. As a young man you have already a lot to do. It seems that some parts of it are easier and some are harder for you. You look persevered, you are here. That's very positive! But often you look like someone who dosen't really know what he has to do. Language and physical barriers are holding you back. You need more strategies to comprehend and catch information. Copying is one of them, and it's a good one. And currenly this is your one and only tool to follow what is going on. And actually it works, by now you showed some improvement on remembering the sequences, understanding of where does a movement starts and finishes what is the actual movement. But you will need more understandig in order to be able to make a fundamental development. It's also all very new to your body. You have to make a lot of physical and somatic work to develop skills what takes to build a dancers body. That's a long process. It means that you have to work seriously and assiduously to get to know your own body and it's capacities in order to make a change on it. Go!
Juhász Iván: Janó számára különleges helyzet, hogy egyedül kell helytállnia, mind a tanulásban, mind a tanárral való együttműködésben. Ő is nehezen emészti meg ezt a helyzetet, és megpróbál így-úgy lavírozni a teendők és az eltelt hetek, hónapok között.
Nem gondolom egyébként aggasztónak, ami eddig történt, inkább hullámzott a kedve és a teljesítménye. De egyre jobban kiismerjük egymást, ezért kezdi értelmét veszíteni az, hogy időnként nem volt egyenes, és megpróbált a lehető legkevesebb befektetéssel eredményt kicsikarni.
Azt hiszem, a félév végére már jobban is tanul, olvas, így majd következetesebb is lehet a tantárgyi követelmények betartása, az osztályzás.
Az olvasmányokat szerette volna kiküszöbölni, de azt tapasztaltam, hogy egyáltalán nincs félnivalója: jól értelmezi az irodalmi szövegeket, és segítséggel megérti és be tudja vésni a fogalmakat, kiemelt motívumokat, és igazi élménnyé válik az, amitől ódzkodott.
A jegyzeteléssel is hasonlóan bánt: eleinte hevenyészett óravázlatokat írt, de ez is szemlátomást javult.
A stílusában van közvetlenség, néha pedig vagány is, emiatt kivívja az iskolatársak neheztelését, mert úgy érezteti, félvállról veszi mások érzelmeit, energiáit.
Marco Torrice: Definitely talented dancer!
I wish he would understood better English or me being able to speak more Hungarian.
Communication was not always easy, nevertheless we managed to go beyond this difficulty and get something from each other.
He looked light, open, and self motivated. He had his own way to take information, and even if sometime was far from the proposition, he went through a consistent learning path during the two weeks.
I would encourage him not to get too easily satisfied with his improvement, to keep his level of attention stabile and to observe carefully the other classmates in order to learn from them as well.
Szilágyi Gábor: Janót pont tizenöt évesnek látom. Már otthonosan mozog az iskola világában, szeret tanítva lenni és szeretne szabad magánéletet élni. Az óráimra lelkesen indul, egyben szívesen lenne rajtuk mihamarabb túl. Mindazonáltal, ha belemélyed a munkába, megfeledkezik az időről, és már nem akarna sehova se menni. A feladatokra nagy erőbedobással készül, és szeretné a maximumot nyújtani. Maradj fiúnak!
Kollányi Fruzsina: Janó esetében adott az a szerencsés helyzet, hogy csak az ő igényeihez lehet az órákat igazítani, de mintha egy kicsit belekényelmesedett volna ebbe. Lassabban haladunk a kelleténél, mert még csak most épül ki benne az a fajta önmagával szembeni igényesség, hogy soha ne adjon be félkész leckéket, dolgozatokat, amik megragadtak a "pár pontot csak összeszedek" szintjén. Az órán a sikerek és kudarcok függvényében ugrál a motivációja a nagyon alacsony és a szuperlelkes között, de úgy tűnik, hogy mostanra elkezdett kialakulni egy fixebb önértékelési szint és a rossz hozott mintákat is kezdi levetkőzni. Az általános iskolai évek matekanyagát ismételve kiderült, hogy elég sok bizonytalanság, hiányosság van a tudásában, de szerencsére épp arra van kitalálva a kilencedik, hogy ezeket pótoljuk. Menni fog!
Bakos Anett
Összefoglaló:
Az elsődleges kezdeti terveim a személyiségfejlődés; több önbizalom és a 'kreativitásban való fejlődés' voltak.
Ezek közül a személyiségem; alapvető jellemvonásaim terén jelentős változást fedezek fel. Úgy érzem ez a fejlődés jó irányba indult el és viszonylag gyorsan, de továbbra is célom marad, hogy megnyíljak, hamarabb feloldódjak új társaságban vagy helyzetben, biztos legyek abban amit csinálok vagy mondok és elfogadjam magam és másokat is ahogy vannak.
A kreativitás terén arra a következtetésre jutottam, hogy nem jól közelítettem meg a dolgot és nem annak hiányával van gond, hanem hogy a saját ötleteimet átakartam formázni olyanná amit -szerintem – 'elvárnak' mások. Ez az önbizalom hiányból is ered, ezen sokat kell még dolgoznom a jövőben.
Ennek ellenére a második HB-n sikernek érzem, hogy először dolgoztam együtt másokkal mégis jobban megtudtam valósítani az elképzeléseimet, mint az első periódusban, még úgy is, hogy sok betegség miatt sokkal kevesebb időnk maradt a próbákra. Ösztönzőnek érzem viszont, hogy ha így is viszonylag jól sikerült és tetszett a többieknek akkor a tervezett próbák maximális kihasználásával milyen eredményt lehetne elérni a következő HB témákban az elkövetkező félévben.
A táncórákon nagy lendülettel indultam év elején, majd ebből sokat vesztettem. Ez szerintem azért történt, mert nem viselem jól magammal szemben, ha valami (pl. egy gyakorlat típus) nem megy vagy nem olyan, mint szeretném. Ez nálam sokszor akaratlanul is nem azt eredményezi, hogy azon többet dolgozom, hanem hogy csak 'túl akarom élni azt a részt'. Eddig ezt így nem gondoltam végig, csak mikor az önértékelésen elkezdtem gondolkodni. Ennek máris (én úgy látom) hatása volt az utolsó héten ezért ezen próbálok majd javítani.
Lőrinc Katalin: nagyon ügyes vagy: minden tagod az optimális irányokba, képlékenyen mozdul, – rugalmas izomzatod, viszonylag laza ízületeid is segítik, hogy technikailag ne okozzon neked semmi gondot az, amit itt csinálunk. A központ erőteljesebb használatára viszont nem árt még erősebben figyelni! Az „ügyes” szót azért használtam amúgy, mert minden „rendben” is van, ám valami belső plusz még hiányzik: nem jössz elő a dolog mögül te, B.A., hanem jól nevelten, pontosan, sőt a kellő dinamikával vezeted elő a Graham gyakorlatokat, – azt is elég nyilvánvalóvá téve a minőséggel (és a gyakorlatok gyors megértésével), hogy azért valamennyit ebből te már tanultál előzetesen.
Hód Adrienn: a zavarodat, szégyenlősségedet, amit az okozott, hogy néznek téged, amikor táncolsz, hamar levetetted es bátran álltál bele a helyzetekbe. Sokszor vállaltad azt, hogy egyedül táncolsz. Szerintem ez óriási lépés. Így a feladatokba is jobban bele tudtál merülni, azzal tudtál foglalkozni, amivel kell.
Juhász Iván: Anett új tanuló, az első időkben így is éltük meg a jelenlétét, kivárt, bár nem volt félénk, de ki kellett tapasztalnia, hogy milyen az órai légkör, és hogyan működnek a többiek.
De aztán hamar alkalmazkodott, és úgy ítélem meg, hogy jól illik a csapatba, együttműködő, kellemes a modora, kiegyensúlyozott. Nyitott a többiek és a tanár irányában is, valamint képes arra, hogy önálló véleményt megfogalmazzon, azt hiszem, éretten tud megítélni akár irodalmi élményeket, akár életbeli, hétköznapi helyzeteket, azaz kialakított egy eléggé magabiztos értékrendet. Ebből következik viszont, hogy néha rögtönöz, és nem elég korrektek a meglátásai, olyankor szükséges egyrészt kiegészíteni, másrészt figyelmeztetni, hogy arról léteznek már rögzített fogalmak vagy ítéletek.
Az írásbeli és szóbeli kifejező képességével elégedett vagyok, el tudta sajátítani azt a szókészletet és nyelvezetet, amelyre szüksége lehet ahhoz, hogy művészeti alkotásokról beszélni, írni tudjon, csak néha kell korrigálni azt, amit megfogalmaz.
Az órákon aktív, könnyen bevonható, az a sejtelmem, hogy még több energiát is be tudna fektetni, és azt gondolom, hogy szükség is lesz majd arra – mondjuk, jövőre -, hogy jobban strukturáljon, pontosabban fogalmazzon, tartósan megőrizze, amit megtanult.
A hiányzások viszont akadályai annak, hogy egyenletesen teljesítsen, nem tudom, hogy mennyire tudja követni, hogy mi történik órákon.
Bakó Tamás: you had a good start. You have brought physical and learning skills with you that were developed and acquired before. These helped you to find ways to adapt yourself to the working style, the vocabulary and the ideas of the technique. In one way it seemed that you felt safe in the begining. You had the confidence that it's working out. (It will!) But language is an issue. Not really understanding the instructions you have lost the possibility to be able to make difference between what you already know and what is the actual task. So now you are using old patterns instead of really trying to solving a problem. Forms, movements may look the same or similar to you but in the depth they are structured differently, made out of something else. You begin to realize that therefore you started to loose track. Things are more confusing than familiar now. That's okay, it will change! But in order to move on from this place you need to have better english and sharpen
the skill of differentiation. Go!
Kováts Tibor: Anett teljesítménye messze alatta marad annak, amire képes lenne. Nagyon fontosnak tartom, hogy a saját igényességének és elvárásának megfelelően végezze a feladatokat, ne csupán az én aktuális szigorom vagy kontrollomhoz képest. Az ugrásai alacsonyak, dinamikátlanok, ezen, rengeteget kell dolgozni. A forgás készség jó, de a fejlődés a forgás technikában, kevés. Mivel alacsony, ezért minden mozdulatot szélesíteni, hosszítani kell ahhoz, hogy szép kifejező legyen a mozgás. Sokkal nagyobb intenzitást és eredményességet várok el tőle a második félévben.
Marco Torrice: I had the impression she was at first a bit confused, due to a language matter, as well as due to my approach to the class, which I guess was new for her.
This confusion made her timid, somehow insecure, and not really able to realized that she was actually taking informations in a really appropriate way.
All the work on body weight and mechanics of movements was there, on a certain extend, and she definitely worked in a good direction, perhaps one of the most receptive student of her class.
I would still encourage her to soften the center of her body, to allow projecting more her lines out of the periphery, and especially I would encourage her to let go a bit more of self judgment.
Sometime can be frustrating to not understand but it is definitely by encountering things that we don’t understand that we can improve ourself.
Szilágyi Gábor: Anettel ebben a félévben ismerkedtem meg. Az első órán olyannak mutatkozott, mint egy biznisz top menedzser, akinek másodpercre leosztott kész programterve van a teljes siker elérésére, s amiből egy jottányit sem enged. Ez a konokság mostanra egy szemlélődő hozzáállássá finomodott. Ez jó. Csak ne legyen belőle passzivitás!
Kollányi Fruzsina: Anett, mivel egyrészt jók a matekos képességei, alaptudása, másrészt meg mert a 11. évet már elvégezte, könnyedén veszi a kanyarokat. Türelemmel bírja ki a neki kicsit lassabb óramenetet, nem vág föl a tudásával, szívesen segít is másoknak. Kicsit hátra is dőlt eközben, igyekszem nehezebb feladatokkal terhelni időről időre, de ha ötös érettségire hajt, ő maga is elkezdhet lassan utánajárni a trükkösebb példáknak – bármikor szívesen javítom ki az önkéntes beadványait!
Pándy Gabriella: Anett, speak up, it is worth. I do believe you can make it. Your initial insecurity and lack of self-confidence seem to give place to a kind of self-awareness: you have learnt a lot of new ways to improve your language skills; now you are more and more open and also determined to use them. I really appreciate your thoughtful approach to language learning and willingness to accept new strategies . On the other hand, your absenteeism still prevent you to keep track of where we are. Also, you still owe us some presentations for leaving earlier… A promise is a promise, don’t you think so?
Toldy Emese: Anett hangulata sokszor közrejátszik az órai viselkedésében/teljesítményében. A rosszabb hangulat idején nem nagyon figyel, sokszor a telefonját babrálja, a jobb hangulat alatt viszont aktív, kérdez és válaszol is a feltett kérdésekre. Remélem, a jobb hangulatokból több jut a következő évre. Ettől függetlenül a teljesítményével nincs gond, mindig megtanulja a tananyagot.
Czédulás Hanga
Összefoglaló:
Nagyon különböző képen értékelem a két periódusban a munkám. Az elsővel, úgy ahogy elégedett vagyok, a második hiányérzetet hagyott maga után. Az első periódusban hajtott a kezdeti lendület, az órák változatossága és a motivációm. Az egyéni órákon sok gátlást levetkőztem, tudatosan próbáltam táncolni és gyakorolni hiába éreztem magam kellemetlenül, hogy mások is vannak a teremben és láthatnak. A kutatásom sok gondolatot és kérdést vetett fel bennem és sok segítséget kaptam hozzá az órákon. Mindig volt egy-egy elkapott félmondat, ami pont a témámhoz kapcsolódott és továbblendítette a munkafolyamatot. Az volt az érzésem, hogy az órák kiegészítik egymást. Sokszor kaptam hasonló és egymáshoz kapcsolódó instrukciókat más megvilágításban.
Minden órának meg volt a maga nehézsége és kihívása. A legtöbbet talán az improvizációval küzdöttem. Az első pár órán volt bennem egy kényszer, hogy a ’helyes’ módon kell végrehajtanom a ’feladatot’. Aztán próbáltam tudatosítani magamban, hogy nincs egy helyes megoldás és egy idő után szabadabban tudtam lenni az órákon. Motivált, az amikor láttam hogy hogyan dolgoznak a régebbiek meg a volt diákok. Parkouron azt éreztem, hogy sokkal többre lennék képes, de félek, hogy a testem (főleg a karom) nem bírja el magát. Marco óráit nagyon hasznosnak találtam. Eleinte kicsit frusztrált lettem az órákon, de a végére sok érdekes dolgot találtam. Balett órán is fejlődtem, kifejezetten a lábam. A karomról sokszor megfeledkeztem (még mindig). Néptáncon sokat kínlódtam a ritmusok megértésével/meghallásával. A dolgok lassabban mentek, de gyorsabban leblokkolt a lábam. Nem gyakoroltam ki eléggé a mozdulatokat. A testem látványosan nem erősödött annyit, de az izomzatom elkezdett átalakulni. A kutatásommal időben elkezdtem foglalkozni és rendszeresen próbáltunk. Ez részemről haladás. Koncentráltan dolgoztam az órákon, meg akkor is, amikor nem voltam annyira lelkes. Biztos lehetett volna még jobban csinálni a dolgokat, de összességében az első periódusi munkámmal elégedett vagyok.
A második periódusban az első héten még lelkes voltam. Csak az első órákat csináltam, de azokat egész jól bírtam. Pozitív voltam a nyakam gyógyulásával kapcsolatban. Aztán a második héten megerőltettem, és sokkal rosszabbul lettem. Innentől kezdve egy jó ideig nem hagytam neki elég időt, hogy regenerálódjon. És mivel nem voltam túl jól és úgy mozogtam elkezdtem befeszíteni, ami még rosszabbá tette a helyzetet. Eközben elvesztettem a lelkesedésemet és lemaradtam. Nehéz volt visszafognom magam és megvárni, hogy jobban legyek és fokozatosan elkezdeni mozogni. Sokat segített az, hogy elkezdtem foglalkozni az Alexander technikával. Miután jobban lettem akkor is sokat kellet küzdenem a motivációmmal. A többiek előrébb haladtak és én nem tudtam úgy a gyakorlatokat és kombinációkat. Elkezdtem bénának érezni magam és ettől csak rosszabbul mentek a dolgok. Nem mertem úgy próbálkozni. Romlott a figyelmem. Ez sok mindent megkérdőjelezett bennem és sok kérdést vetett fel. Ebből az állapotból Constantin pénteki balett órája kezdett el kizökkenteni, ami nagyon motiváló volt.
Amikre rájöttem a félévben: Nehezemre esik valamit kitartóan gyakorolni. Sokszor tudom, hogy többre lennék képes, de valami visszatart, és nem merem/tudom normálisan odarakni magam. Sokszor automatikusan védekezéssel és magyarázkodással reagálok/akarnék reagálni kritikára. Nehezemre esik kötött anyagot létrehozni, utasítást adni, és valakivel dolgozni. Erősen hat rám a többiek motivációs szintje. Jobban össze tudom kötni az órákon tanultakat, ha megfogalmazok egy központi kérdéskört/fókuszpontot.
Lőrinc Katalin: teszteled, kóstolgatod a dolgot, kicsit lassan „esik le”, (talán egy erősebb angoltudás is hiányzik ahhoz, hogy mindent érts, ami elhangzik), – de amit egyszer végre megértettél, azt meg is tudod szépen csinálni. Kár, hogy sok a betegség, meg az „itt fáj, ott fáj” (nyilvánvaló számomra, hogy nem szimulálsz, tehát valóban vannak gondok ezzel a hirtelen nyúlt, és ahhoz képest nem elegendő izommal felvértezett testtel), – hátráltat téged abban, hogy „igaziból” csináld a gyakorlatokat. Ennek ellenére szeptember óta nagyon sokat haladtál előre, most már olyasmit érzek rajtad, hogy kezded érteni magát a rendszert, – és ez már önmagában is óriási haszon.
Lemesánszki Mónika: tanév elején nagyon ígéretesen indultál, de sérüléseid visszavetették a fejlődésed. Ha figyelsz a lábadra, azzal pontosan is dolgozol, de a karodról sokszor megfeledkezel. Ugrásokban nem vagy elég dinamikus. Remélem a téli szünetben sikerül összeszedni magad, és a tanév eleji lendületet hoznod.
Hód Adrienn: szélsőséges és sokféle. Nehézkedés es melankólia, nyitott es kísérletező. Ezek váltottak egymást, már amikor ott voltál. Kiszámíthatatlanság és szomorúság. Lelkesedés es hiány. Hit es hitetlenség. Labilitás.
Marco Torrice: she had a really nice, sensitive and mature approach to the class.
I could see her trusting the information that were given, and play with them, even before she fully understood them.
She had not much prejudge on what I was proposing and this allow her to take informations quite quickly. I appreciate how clearly her approach to movement was focused on the mechanic more then on an aesthetically level.
I would encourage her to keep thinking at Release more as an Opening in every directions, then just down to the floor.
Donatone, Marina
Summary:
In this first semester at BCDA I’m happy to have started a good everyday discilpline and to have experienced to work in different conditions of the body and of the mind, often being able to push my limits and find new states of concentration and of physical possibilities and some other times couldn’t be able to overtake the difficulties. More than what I have actually achieved in this period, I’m happy fo what I have realized about my body, my way of handling situations and my approach to learning which I think will be very fruitful for the next periods. In fact I realized how my analitic approach helps me in catching details but limitates me in catching the unity as long as launching more myself into things. In some situations I already managed to start letting go more renouncing to the strictness I have towards myself at which I am very attached. I started to take much more conscient care of my body overtaking fear and frustration which where much more present in the first period. I realized what I like and what I don’t like of my way of moving and I started to work with less stress on it.
I couldn’t freed much my personality as I couldn’t really land in Hungary so far as the cultural, political and linguistic differences have been for me much harder than I thought but those difficulties gave me a strong glimpse of what such life might be and are making me thinking a lot more aware about what I am doing and making me more conscient of the value of everything I do.
The performance experience with Csaba has been for me extremely precious and stimulating artistically and physically as I could work on quite free expression of my body related to the task as well as meeting the very interesting and layered vision of the coreographer
Lőrinc Katalin: you have a very special sensuality for this style: you could just be one of those Graham-ladies (with the punch, the energy-flow, the depth): – on the floor!!! As soon as you stand up, your hip joint is not open enough (it’s open enough on the floor, so I don’t quite see why!), your legs are very weak compared to the effort they shoud be performing. You must try to strenghten the right muscles for this: to lift legs from the right place, to jump up with the right muscles and with the right push-of: using those dinamics you are able to use in your body-centre on the floor! Try to achieve the entire body serving your lovely dancing carisma!
Hód Adrienn: I am very sorry that you could not work continuously because of your injuries. So I cannot see from where to where you could have improve. When you were dancing I saw curiousity, research in your movement but fear and limits in the same time, of the pain when body doesn't set. I often saw that the driver is very sensitive and a good one but the body is not strong enough to do the instructions and to take the burden.
Szonda Fanni: I think technical things (finger exercises, scales..) are important, but for me, music is more important. You are talented, so I would like to work on your softer tilt on the keyboard in the next semester. J
Marco Torrice: a quite analytic mind and a developed proprioception of her body. Her movement quality is tactile and her awareness is balance between her self and the group.
I could perceive a clear understanding of the principle we worked on, but often her analytic approach brought her in to a pronounced sense of critic, which sometime obstruct her to experience movement as a flow of sensations that goes beyond the instructions that are given to the body.
I would encourage her to focus on habitual patter of learning, playing with the idea of letting go of a sense of control and/or being right or wrong.
Sometime is not about making the body execute something we understood with our mind but more about experiencing and exploring channel of perceptions, to go with them without knowing if the experience will produce a “right answer” or not, to the task proposed.
Kováts Tibor: Marina's performance in the first term has been fluctuating. She has very focused and productive days, when she works sensibly, concentrating on the tasks, the rules and her mistakes, she can remember the exercises. But on other days she just tries to survive the ballet class. I feel that Marina insists on too much what she has already learned elsewhere and she is not open or determined enough to move along new or different viewpoints. Her development might be hampered by this. Marina likes living her life comfortably, depending on what her day is like. I do not see the goals she set and the persistent, continuous, hard work to achieve them.
Bakó Tamás: I see potential and struggle at the same time. About the struggle you'll have to find out what are the difficulties and how to overcome them. Work usually helps. You just started something that is relatively a new territory for you. But you are surely a professional student, you are active in listening and reflecting. Your intellect is fully there. And one can see that you have a love for moving. You have your physical potentials too. You have a body what is engaged with the capacity to take input and information. You have the availability to frame your skills into a steady dancing practise. You missed quite some classes, I think if you would try to be there all the time as much as possible would make already a change and more balance. Hopefuly you'll find your ways soon to establish your daily comfort and work!
Pecek, Petra
Summary:
After this semester I am quite satisfied with my work. For me it is a biggest motivation to see and feel my body changing in a good way, which allows me to use it in dance.
I feel a big difference in ballet class. At the beginning I had some hard times to adapt to this class, but now my body started to accept it and I am enjoying it. I feel and I understand the mechanism of the moment, which I was not thinking about it before. I need to work on the balance (my upper back is leaned back), right position of shoulders, strength, rotation and stabilisation of the feet and legs, and many other things.
I am also happy about improvisation and creative improvement. I am becoming more confident in both of it.
The thing I am working on and want to improve it is that sometimes, I lost the concentration in the morning classes for a short time. I think it is because I have never danced in the mornings but usually on evenings. I see that if I am not 100% at the class, or not thinking about the corrections all the time, I can not improve.
I need to work on Folk dance, because the position and how you should hold the body is very different.
The most good feeling is (I will try to describe it) that dance is really becoming a part of me. With this I mean, that I feel able to do many different qualities or styles, without frustrations. It is also the change in the thinking, because I used to analyse a lot, but now I am learning how to free my mind for the good of dance.
What I also learned in this semester is that I am and should be the biggest motivator for myself. I realised this is very important.
Lőrinc Katalin: you have quite difficult back-structure for this technique (stiff lower-back), but you are managing this problem with concentration, with searching for the right path. So your movements are clean and punctual. But you could try to have more „punch”, more impulses, creating some emotional impact, some tension. I can see, that you have a rather soft, calm temperament, but this technique could help you to bring other colors out of your personality.
Hód Adrienn: your skills is a good basis, you use it very well and go further curiously. You are reliable and steady and you take advantage of it. You were confidently into interesting and versatile forms of movements and states.
Szonda Fanni: I think it was a good semester. But I would be glad if we could learn more pieces during the next semester. I know that actually everything is new for you, but now you already get to know this school. It is really good to work with you and I am waiting for January too… J
Marco Torrice: she is able to cultivate a light concentration, which allowed her to take a good dimension in the work I was proposing.
She looked quite at easy in exploring her body weight as a motor of movement.
Her presence started to come out in the last classes. I could see her body expanding a bit more out of the periphery and the eyes. Her facial expression was lightly joyful, and it felt quite corresponding to the way she was moving.
I would still encourage her to pay more attention on movement definition, without scarifies the use momentum.
Kováts Tibor: Petra is a very nice girl. Her knowledge of ballet is quite good. She has good jumping and rotating skills. She is very musical and understands things easily. Her upper back and arm work is not good enough therefore she needs to work on these areas more intensively and effectively. She finds it hard to correct what she does wrongly. However, she easily learns new steps. She is motivated, she has a continuous, positive attitude to work.
Bakó Tamás: You worked very well in the classes. You certainly love to work, you are balanced and diligent. You always attempt to compete all that tasks with care and discipline and at the same time one can see your playful character and cheerfulness in your activities. That combination makes you progressive. I think you made quite some change on posture, you built more abilities on regulating the tone of the body. I sense clearer structures with correspondence and adequate body tone. It seems to me that your movments are more full. You get on well with your classmates. You always create harmony around you. I think we all appreciate that!
Pecnikar, Julija
Summary:
In the passed four months I have learned a lot about my body, my concentration, my energy use, focus, many different qualities, tensions -releasing, impulses, power of the center, contractions, travelling through space, gravity use, body weight use, elegant moves, force impact, improvisation, contact, group working, communication, variety of mood, rhythm, listening to music consciously, personal motivation, individual work, warming up before classes, practicing, creating process, patience, presence, being present (I have missed only 3 classes in this 2 periods), responsibilities – personal and comunity. I think I worked hard, learned and improoved a lot. I can countinue like this in the future, but still be ready to change anytime.
Lőrinc Katalin: you made a huge step from our beginning to now! Started in september by being too soft, too floppy, going a bit in each possible direction…, and then suddenly (all right: may be gradually) you understood the system. You gethered your energies, and started to direct your strenght in the right ways, that means: the ways wich are right for your own body. The result: real dancing! Honest, sincere presence, alongated energy-lines and, – seemingly enjoyment too. (Am I right, that I feel you rather enjoy doing this lately?)
Hód Adrienn: you are mature and ready for improvisation. Your body has participated in the forms and states with richness and joy. You are there brave, with dynamism and attention.
Marco Torrice: she is a quite hard worker. Strong center and a pretty compact body. All of this, made of her a quite agile dancer, ready for dynamics, challenges and risks taking.
I would encourage her to pay more attention on separations, on the use of superfluous muscles, on the space between the joints, as well as the space between the end of a movement and the beginning of the next one.
By creating space, information can travel more easily from one part of the body to another and to the floor, and vice versa.
Kováts Tibor: Julia is a very nice, hard working, open girl with a good vibe. She loves ballet and does her best to meet my expectations. If she understands a movement or posture, she performs it really nicely. She has very nice, long Achilles tendons so she can do beautiful deep Demi pliés. She tries to follow the instructions and practise them over and over again. However, she has difficulty remembering the order of more complex sequence of movements. Instead of the quality of the task she tries to concentrate on the order and so her attention is distracted. That’s why she performs much better when we do simple exercises or repeat the same step several times. She is very motivated and her work is balanced.
Bakó Tamás: You worked very well in the classes! You look very decided and motivated. Seemingly learning is easy for you. You are attentive and focused. And at the same time you enjoy what you do. That takes you far. Your movements are engaged with lots of qualities. You seem to be curious and open to any new ideas. You clearly ensure space for experience. And you have an availble body what can easily take and build in new information, that's poitning forward. You also support your group a lot. You have a very positive personality, someone who can always create a nice atmosphere. It's great to work with you!
Amar, Shiraz
Summary:
12.15. 23:00
Self-evaluation
Technically I managed to work on the my back problem and to raise awareness of my posture and way of holding the body.
Thanks to Alexander technique I know better my posture habit's and Understand that there is Still a lot to work on, or to be more precise to not work on- learn how to release the muscles and let the body be support by it's bone structure.
Learned how to avoid and deal with back pain- yoga mostly helped me.
Still miss more patience and moments of none thinking but I made some progress.
For the independent project I managed to create two work one in each semester, first one was a HB second a research, I feel satisfied with the process and result of the two although the first one was not presented due to the injury.
In ballet I advanced, managing to find how to work with my center allowing breathing, working more with the floor and the hill and turning out the chin bone area in certain positions.
Change is visible in my legs muscles and popo.
Concerning the Injury I'm pretty happy about the way I dealt it since I managed to do exercise and "physiotherapy" to myself every individual time .
As well I could find ways to soften the body rather than to give up to it's first reflexes that stiffens up the injured part from fear to hurt it .
I also managed to find organic ways I could still do the exercises in a way is not hurting me. Mostly in Tommy's exercise on the floor.
In Adrian's classes I remember few times finding myself losing the control and the need to "be good" and it felt a great freedom and found myself in very interesting situations.
Tommy's contact classes are the ones I could find myself the most giving in to the instructions and losing all my knowledge from before. It gave me a big freedom and fluid, calm and safe movement quality.
For Csaba's performance I was very happy about it.
I felt I could propose from myself following his instructions.
I was happy to have an opportunity to work on things like just walking simply\standing simply on the stage since for me it's is not obvious to be casual on stage. Also my challenge is to take the time and I was happy to experience it.
Lőrinc Katalin: you have a very high aspectation towards yourself and so you can become very frustrated when you can’t be „good enough” for yourself. Please do not create problems: there are enough of them in life! Yes, your back and hip-joint is a bit stiff, all right, then find your ways, to gain your own energy-lines. (And of course, meanwhile trying to soften/strech/alongate your body where there is possible: even a few millimeters are great advantages.) The main thing is: you should dare to be „bad”, you should dare to do it your own way, but: having a great amount of positiv energy is important!
Hód Adrienn: you are dedicated, curious and exploring. You are interested in moveemnts and the way you are into movements.
Marco Torrice: Really attentive and ambitious student.
I had the impression she was all the time really focused and engaged in the work proposed but I felt as well some superstructure of knowledge, which sometime obstruct her in approaching the class more freely.
I would encourage her to be more patient, because information need to be processed and not only understood, and because moreover, information are already processing in our body even before having understood them completely.
I could definitely observe in her dancing this process of processing informations, which was for me a quite clear sign of a good work, in a good direction.
Kováts Tibor: Shiraz is very dedicated, works hard every day. She wants to understand everything and she tries to use what she has just learned at once. It can be seen she has come to this school to learn and work hard. She works alone, there is no need to monitor her work. Of course, she sometimes has a bad day, when she feels in despair and becomes impatient. Shiraz also feels that she needs to work in a very disciplined way to be successful. Sometimes I feel she is not risk-taking enough, therefore she wants to play safe. However, this attitude might prevent her from development.
Sometimes it seems as if she refuses to do something, but I realised that she just doesn’t really understand or misunderstands something.
Bakó Tamás: Nice work! You were very attentive and devoted in the classes! You have a nice way of taking your time to understand and acquire each task. You attempt to make a firm grip on the things as much intellectually as physically. The vocabulary of the class is not alien to you. You understand how is the shape of each movement is structured but in the future you will need some more precision and awreness of the energetic build of the movements. Working with gravity trough release and the support of the bony structure and its momentum is claiming for room for suspension and expansion to have dynamic connection of the down and the up. The readiness of going to any direction is made out of a ceartin tension, what has a specific energetic level. It is something we have to explore more.
But you bring lot of energy to the group, you can voice your questions and viewpoints, that supports the work and the people a lot!
Vágner Orsolya
Összegzés:
Azt írtam a féléves tervembe, hogy megtanulok egy dologra rákoncentrálni. Illetve hogy sokat fogok meditálni. És kitartóan gyakorlok.
Nem meditáltam, pedig továbbra is nagy szükségem lenne rá.
Gyakorolni gyakoroltam, többet, mint bármikor életemben, mert nem volt ez jellemző rám; a kitartó gyakorlása valaminek. Inkább minimálisan készültem fel, hogy valamennyire képben legyek, s abban bíztam, hogy majd megoldom frappánsan a helyzetet. Lustaságból, meg izgalmas is volt. Szóval most a suliban rádöbbentem, mennyire nem volt része az életemnek az alázatos gyakorlás. Főleg nem a fizikális. Átértékelődtek ezek a dolgok bennem. Néptáncot meg a fuvolát gyakoroltam a legtöbbet. Át-át nézegettem az órákra a kombikat. Gyakoroltam bizonyos hiányosságaimat, az egyensúlyom, a forgást. De azért amikor meguntam, nem forszíroztam nagyon. És ez most egy hiányérzet. Többet foglalkozhattam volna részletekkel, tökélyre fejleszthettem volna több dolgot. (például, tök sokat fuvolázgatok, imprózgatok, de még egyik darabot sem tudom hibátlanul lejátszani a kottakönyvből)
Viszont a figyelmemmel az első időszakban nagyon elégedett vagyok. Külön tudom választani az első és a második periódust. Nem a teljesítményem volt más, hanem az érzet. Az elsőre büszke vagyok, a másodikra nem. Eleinte higgadt voltam, és pozitivista. Tudtam, hogy technikailag felkészületlen vagyok a többiekhez képest, de ez nem zavart túlzottan. Élveztem, hogy folyamatosan új információkat kapok. Valami aztán elromlott. Minden önbizalmam elszállt. Elkezdtem úgy érezni, hogy tök béna vagyok, teljesen megkérdőjeleztem a képességeimet. Annak a dinamizmusnak, amiben hiszek, hogy megvan bennem, nyoma sincs, s helyette félénken botladozom az órákon. Ezt érzem. Próbáltam tudatosan átlendülni ezen. Ésszerűen vizsgálni a dolgot; hogy nekem ez a kötött tánc új dolog, más területről érkeztem, szinte mindenki sok éve táncol rajtam kívül. Na meg persze az is megeshet, hogy képzettségtől függetlenül is mégiscsak nem mennek nekem ezek a dolgok; gyorsnak lenni, formákat produkálni, sorokat megtanulni. Szóval nehézzé vált, hogy nap mint nap legbénábbnak éreztem magam. Nem tudom, hogy miért éltem meg ezt az elején pozitívan, és miért ilyen végletesen a vége felé. Lehet azért is, mert az első periódusban volt több szabad mozgáson alapuló óra, ahol több volt a sikerélményem. Adri, meg parkour. Olyanok is voltak a vége felé, hogy sokszor néztem az időt, mennyi van az órából. Pff, na ezt nem szeretném!
Szóval így elvesztem. Mi is ez a tánc? Van-e helyem benne, van-e tehetségem. Szép dolog a tánc, egyik legcsodásabb dolog, amit csinálhat az ember, csak minek mutogatni? Mit kezdjek testek formájával? Ha meg csak a legelemibben tartjuk meg, az már nem tánc. És azt hiszem pont a forma és a lélek legmegejtőbb arányának keresése visz legfőképp előre jelenleg. Csak az ízlésem, amit nem kérdőjeleztem meg az utóbbi időben magammal kapcsolatban. De valószínűleg ez a zavar természetes, ha elkezd az ember egy területtel komolyabban foglalkozni. Rájön, hogy mennyire nem tud semmit, mennyire komplex. Majd összerendeződnek a dolgok.
Egyik legnagyobb nehézségeim, hogy lassan tanulom meg az új anyagot, a kombinációkat. Egyszerűen sok az információ, irányok, fej, karok, lábak, ritmus, úristen. Emiatt folyamatosan lemaradok. Kis túlzással; választhatok, hogy próbálom tartani magamat a formákhoz, akkor viszont kapkodva másolom a többieket, és a mozgásminőség szellemét, lényegét nem tudom odatenni. Vagy elengedem a formát, és próbálom a mozgásminőség lényegét odatenni, de az meg furán néz ki, ha én tök máshogyan ugrabugrálok…
Meg az, hogy a nyúl lenyelte az oroszlánt, nem könnyíti a dolgomat. Ez már gyerekkoromban is megvolt. Tisztán emlékszem, ha fogócskáztunk, szinte senki sem tudott megfogni. De amikor atlétika versenyem volt, és odaálltam a rajthoz, lomhává váltam.
Illetve tartok a tánc mesterkéltségétől. Például volt egy olyan rövid időszakom is, még egy-két éve, hogy annyira teátrálisnak gondoltam előadni a táncot, hogy az improvizációs nézett munkáknál nem nagyon voltam hajlandó mást csinálni, mint futni, sétálni, leülni, nézni, stb. Nem hogy forgás, spicc, meg port de bras… Ezért félő volt, hogy a balett vagy a graham testen kívül marad majd. Balettnál mégis hamar átbillentem ezen. Persze még most is megmosolyogtat néha, amikor követem a karomat a tekintetemmel, de már nem idegen, nagyon megszerettem a balettet. De a graham testtartásban még mindig teljesen furcsán érzem magam.
Fejlődtem azért minden órán szerintem. Nem volt sehol sem ugrásszerű. Talán néptáncban léptem előre a legtöbbet, nagyon megszerettem. Pedig azért Batyu bántott engem többször. Mindig is szerettem a folk vonalat. De voltak fenntartásaim a néptánccal kapcsolatban; a kakaskodás, meg táncházban, ahogyan a csapkodós résznél ráncigálják a nőket a fiúk. 😀 Ilyesmik. Pont tegnap is voltam táncházban, és beálltam a legényesnél, amikor minden nő leült. Kiálltam öt perc múlva, úgy éreztem, ez túl lett furcsállva. A kontaktban sokkal közelebb engedem magamhoz az embereket. Szeretek súlyt átadni, fogadni. Régebben az nehéz volt nekem. Nem sérültem le egyszer sem. Erre büszke vagyok. Nem betegedtem le. Egy napot hiányoztam csak. Meg a nagy elveszettség ellenére mégis csak tudom, mikben kell fejlődnöm, hogyan tovább.
Lőrinc Katalin: az intelligenciád kipótolta azt az óriási hátrányt, amivel indultál az év elején a többiek nagy részéhez képest, ami nemcsak abban állt, hogy nincs előképzettséged a témában, hanem, hogy számosak nálad úgy általában is a még bejáratlan koordinációs ösvények. (Így például: „idomítatlan” volt néhány testrész beidegzése, első sorban a lábfőké.) Tehát, gyakorlatilag a vesztesek nyugalmával kezdtél: „na jó, ezt a típusú munkát nem egészen nekem találták ki, hát majd megküzdök vele valahogy, lesz ahogy lesz”, – nos lett. Összerendeződtek dolgok, megtaláltad a kellő energiákat, a kiindulási pontokat, és nemcsak organikus, koherens lett a testeden ez a technika, de még a szemed is meg-megcsillant az utóbbi időkben!…
Lemesánszki Mónika: becsületesen dolgozol az órákon. Bokáddal és a kiforgatással küzdesz. Karodat egyre jobban koordinálod. Nagyon jól ugrasz és forogsz. Akkor tudnál még gyorsabban fejlődni, ha a gyakorlatok sorrendjét megjegyeznéd. Úgy jobban tudnál figyelni a befelé, a testedre, nem kellene lesni, nem menne el másfelé a figyelmed. Elindultál… ha ebben fejlődni tudsz, úgy gondolom, jó felé haladsz.
Hód Adrienn: gazdag formavilág es minőség. Egy számodra kialakult mozgásvilág amit tovább kell építeni, bontogatni. Ezen el is indultál es bíztatlak, hogy bátrabban! Másféle formák, érzetek, erőhasználat fele is indulni. Figyelni az arc, állapot, levegő, mit érzek…
Csend mellé hang.
Marco Torrice: really elegant presence and sensitive body.
I could see her taking the informations and patiently working with it, without stressing to much about the actual result.
She worked well on understanding how a movement can be produce or supported by the potential of physical and anatomical mechanics.
I would encourage her to keep thinking at Release more as an opening in every direction, not just down to the floor, and about balancing the focus between the perception of her body from inside, and the actual out look of it.
Bakó Tamás: You seem clearly devoted and focused in the classes. You are there steady and attentive. I see you working on lots of things. The attempt to refine articulation and isolation is very visible. You grow a skill of differentiation, the coordination of the parts in relation to the whole are seemingly taken care of. You became much more coordinated, symmetries, lines and shapes are formed with more clearence and understanding. Having more clues on the relationships of the body parts were also forming your posture. The whole connection of the upper and the lower body is more guided and defined. And you are also better with working with the right effort, the realizations on the scale of states of the body tones makes you more relaxed and efficient. You made lot as a begining. Bravo! Try to keep that going!
Van Tsze Fu
Summary: Hasn’t arrived before 2015. December 21. 15.00
Lőrinc Katalin: I never really know, how much you understand of what I’m saying, – and it is also a question for me, that when you don’t, it is because you are dreaming (not listening) or because you don’t understand my English. But the main thing: you are an energy-bombe, and please stay like this, because this is the main ingredient in dance! It is great! But of course, you must work on refining: you should soften sometime, to be strong also when the movement is slow!! (For example: your jump is fantastique, but a simple, slow back-strech should be much stronger, longer and deeper in order to lenghten you body.) Power is not always a question of muscular virtuosity, but it can be present in a calm and deep strech…)
Hód Adrienn: these materials we work with are not so familiar for you but I saw you, from day to day, going into improvisation tasks more bravely and with joy. You did not miss any class so I saw you building up experiences and enjoying the unknown field.
Szonda Fanni: you are amazing! I really like people who have a purpose to learn something well and who are able to do it too, and you are one of them. You are the most hardworking pianist here in my class. Keep on doing this way! J
Marco Torrice: fast mind, silent and really sensitive, he has a natural body intelligence, which make him really agile and fast learning.
I encourage him to focus more on the unnecessary tension or unnecessary use of muscle, and on the connection between one movement and the next.
He is definitely an active worker and I would remind him to think that sometime is not about “doing something” but more about “not to do something”, which may obstruct the potential of anatomical and physical principles to support our dancing.
Kováts Tibor: Vitya is a great man. He understands everything easily and he can execute it well right away. Being a boy, of course he has to work on his artistic performance. He has very good instinct for ballet. His jumping and rotation skills are very good, he is sufficiently flexible, and he has loose joints. It is very good to work with him.
Pándy Gabriella: English, Hungarian, Russian and Chinese…This special language environment gives you a great opportunity to use English as a primary means of communication, which you really seem to make use of. You can make yourself understood efficiently and you have built strong listening skills. However, you really need your regular and active learning practice that you tried so hard to keep on at the beginning of the term. Do not give up reading and writing in English. Besides, you should rely on English – English monolingual dictionaries when learning new vocabulary. Let translation be the final step in the learning process. Such a self-sufficient learner like you can make it I am sure. Also, as a visual type, it is also very important to practise writing more. (Scrapbook is aimed to keep your regular notes in it…)
Zajkova, Jovana
Summary:
This has been a very, I would say not difficult, but different few months for me. I had to get used to a lot of diverse approaches to movement and the idea of movement, while also adjusting to a new group of people, new city and living by myself.
I think I started the year with a lot of energy which got really spent during this months, especially during my injury. I know that it was a good idea to watch the classes and do parts of them as much as I was able to but it definitely put me in a bad psychological place.
I think that I had an improvement in the technical classes. I rarely have a problem with catching the phrase and movement sequence, but now I was trying to be more aware of my body and the different qualities it is able to produce. I definitely enjoyed all of the classes, although they are all very different in style and approach. I think sometimes I am too hard on myself and I get angry at myself for not being able to do something. I am trying to change this and be able to accept my flaws.
About the other aspect of this school, or HB projects I would absolutely say: unsuccessful. Making a creation is very difficult for me, but also the thing is that I don't want to do it. I don't have choreographing aspirations in this moment.
About Csaba's choreography I absolutely understood why he didn't choose me once I saw the performance. Although I think it was a very good performance and I enjoyed it very much I can't see myself doing something like this.
Lőrinc Katalin: you’ve had unfortunate body-problems, that made it very difficult for you for a while, but they could never really stop you…. You have a tremendous will power, you are very demanding towards yourself, and fortunately very intelligent too. So you really worked out a way for yourself, how to work a body with „some” injured parts, – excellent! I think, You could also become a doctor…
Besides you have a relatively fortunate, well proportioned and flexible enough body, and you are very, very open to all you hear and see in my class. You take in every information, you are always awake, and you always work on yourself. So, when you’ll be completely over and done with your injury, – you can throw in some „crazy”, daring energy, in order to get more freedom and punch in your dancing!
Hód Adrienn: unfortunately your injury has stopped the happening /improve, so I saw you dancing for a few times. I hope next time you can participate more.
Marco Torrice: really sofisticated mind, which reflected as well her approach to the class.
She is a really rigorous and detailed dancer but sometime this approach, obstructed her to trust more the natural potential of the body structure.
In the last period I could observe an improvement in the way she used her body weight in order to move, as well as a more playful presence and use of the facial expression.
I would encourage her to focus more on how one movement goes in to next, to not consider movements as separates units, and to approach this focus more as a sensation to be awaken, then a task to be executed.
Handel Edit: I know and see all your body and knowledge problems. You should be able to correct faster your faults or to be a partner to the ballet teacher for working on it.
Adomaityté Aisté
Summary:
From the first days of new semester I felt a big difference in many aspects comparing myself with the end of the last year. I guess summer break was necessary for digesting all the information and knowleges I got last year. To give time for minds to come to the body.
First of all, I am very happy that I can catch the exercises much faster and not follow the shape but see where it comes from and what's the feeling or idea behind it. Also this wider memory helps me a lot in ballet where I need to concentrate on much more things like positions, corrections, music. Unfortunately, I am still looking for main positions in ballet class, sometimes it comes but it's not continues and the feeling in my body is still not that strong that's what's stopping me from steping forward. In the beggining I felt extreme challanged to be in Tibor class but now I already got into the rhythm of it and I realized that I needed to be braver to try things out, to trust myself more and fully energize my body. I think after this semester my self confidence level increased a lot. Also HB projects and work with Csaba Molnàr affected a lot.
The other thing is my body posiotions, I feel that my body shape is changing, I have much more control in it hut my hands very often are without any energy and kind of apart from the whole body picture.
My last observation was during the folk dance. It's pretty hard for me to speed up. When the steps comes to the faster rhythm I'm getting lost in my legs and starting to feel quite heavy but teacher already told me how should I got over it.
To sum up, I think it was very productive semester and as I see myself more and more clear Im very inspired to work on.
Lőrinc Katalin: I think, you should have more self-confidence!!!!!!! Probably there are too many new informations here for you, and you need to concentrate very hard to be able to digest everything. You have some very beautiful movement qualities, so: trust yourself! Of course, your body is not too easy for Graham-technique but I keep telling: you may (and you have to) adapt each information for your own body, for your own person. And, you have to dare to say if you don’t understand something. It is so nice to see, when you find the right solution, and you move beautifully and it makes you happy as well! I think what you’d need is a bit of strenghtening. (Muscles and soul.) Go for it!
Hód Adrienn: you were there and there were times when you were not.
When you're there, you work concentrated. Your body has strengthened, more precise and more flexible. It gets more "mature". But you could not build a process because of your absence.
Bakó Tamás: I think in terms of coordination and posture work you made quite some improvement compare to the previous year. You are also better by now of remembering material and sequences. But there's still a lot to do on understanding details and realizing conections (coherence) aiming precision grasping the differences of qualities and executing permanently what you already know. Please, less getting lost! You have nice working attitude I see devotion and engagement that's one strong backup what you have naturally let's keep that and trust a bit more!
Szonda Fanni: I think it was a good semester. In one of our lessons you formulated well what you should improve in: not how to learn a piece, but how to perform that. How to be confident in it? We will work on it! J
Marco Torrice: she had a nice approach to the work, as well a nice awareness of what’s going on inside and outside her.
I want to encourage her to pay more attention to her alignment, to direct energy out of her head and chest, and especially to work on her self confidence. I actually believe that all these things are strictly connected and her alignment is, in a way, a metaphor of her being in my class and vice versa.
She had the tendency of mixing often up a mechanic of a movement with a quality (ex: isolated movement mechanics=fragmented quality). I generally appreciate a lot more intuitive approach, especially on people who generally tend to be too much analytic. Nevertheless is our own work to subvert our movement tendencies in order to enrich the range of how we can move.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: very good attitude on the classes, positive and willing. You need to improve the speed and strength in your body. Also work on the ability to translate the information given on the class.
Kováts Tibor: Aisté has improved a lot. She is able to work very nicely if the exercises are simple and easy to remember, and she is able to focus on the execution of the movements. Her sharing of attention and general body control sometimes is not adequate.
If we do more complex exercises, her body can fall apart completely. She has beautiful Demi and Grand pliés because of her loose hip joints. Although she is not good enough at certain tasks which would need more skilful performance. In these cases she doesn’t seem to believe that she is able to do it some time. She needs to improve her attention span, concentration skills so that she could improve continuously.
Bokor Felícia
Összefoglaló:
Azt hiszem egy jó, de nehéz évbe kezdtem bele.
Marco óráin az első periódusban nagyon sok mindent megéltem, és nagyon nagy hatással voltak rám az órái. Új értelemet nyert számomra a táncosi jelenlét fogalma. Szakdolgozatomat ezt a témát fogja feldolgozni.
Bakó Tomi óráin az elmúlt órákon nyílt meg bennem valami, szabadabbnak érzem magam és nagyon élvezem a mozdulatokat, amit már rég éreztem –(tavaly a Cage darabban az Ő kombijában)
Talán hogy fél csapat volt vagy kevesebben voltunk, vagy csak elengedtem valamit, de valami felszabadult bennem…
Balett órákon hullámzó vagyok, egyik nap olyan dolgokat csinálok…… másik nap meg semmi nem megy pedig nyomom,máskor nem is élvezem, és nem megy és a hátam közepére kívánom,van olyan, amikor meg csak élvezem, és nem fogalakozom azzal, hogy mi nem sikerül. Forgásaim javultak és az ugrásaim is- bár azok még mindig nem nehezen mennek.
Néptánc órák a kedvenceim… sose gondoltam volna, de nagyon élvezem őket és motiváló a Tanár Úr (ezt se gondoltam volna soha) de egyszerűen a tavalyi év szenvedései é – a tavalyi csapatban, még ha meg is tudtam csinálni valamit soha nem éreztem, hogy jó vagyok, hogy élvezhető a táncom még magam számára sem. Ebben az évben meg elkezdtem élvezni a saját táncomat. Egyszerűen magabiztosabb vagyok az órákon így minden jobban is megy… Persze sok minden még, most sem de azokon meg szívesen dolgozom.
Mészáros Máté órái nagyon fájdalmasak voltak. Abszolút kint voltak a komfort zónámból, de pont ezért tetszett és örültem, hogy van ilyen óránk is ahol a földhasználat az ugrások gyorsan cserélődnek és abszolút más minőségben kell, használom a testemet, mint bármelyik más órán. Nekem nagyon hasznos ez a fajta minőséghasználat, mert hajlamos vagyok szétesni, hagyni a testem (kivéve néptánc ott valahogy jól kompaktan tartom a testem) és ez segít, hogy egybe használjam magam.
Graham
Nagyon meglepő volt újra Grahamet tanulni és szembesülni azzal, hogy sok minden beépült a testembe,J amit élvezek a Grahambe az a festőiség a szépség –bár ez lehet csak az én olvasatom (2 évvel ezelőtt szenvedés volt.. nem szerettem .. nem tudtam… nyűg volt) Persze ha nem figyelek, és nem vagyok ott akkor szétesik a testem … de alapvetően jelen voltam és figyelemmel kísértem végig az órákat. jó csekk volt hogy lássam mennyit változott a testem..
Chen
Sáska Úr! Na, nekem ő kihívás volt! Fizikailag, agyilag… eszes… nehéz volt, de fejlesztő… ezt az órát senki nem úszta meg szárazon….
Zongora
Unsuccesfull! Nagyon keveset jártam. Nagyon keveset tudtam és gyakoroltam. Prioritásban ez állt a sor végén… amire nem vagyok büszke… de választanom kellett… választás elé állítottam magam…
Kreatív projektek
Hullámzó vagyok…
Néha izzok és nagyon inspirálva/ó vagyok ,néha elfog a kétely a kétség hogy egyáltalán jó- e az amit csinálok….
Vannak emberek, akikkel nagyon szívesen együtt dolgozok ilyen a Ketlin a Mary… Van olyan ember, akinek a közelébe sem akarok lenni, nem hogy dolgozni vele..- ami elég gáz, de ez van…
És egyre jobban nyitok mások fele újak fele-külföldiek. Ha túlvállalom magam, akkor erőmet is el tudom veszteni egy kisebb kritika miatt is….
Sok –sok ötletem van, amik szerintem tudnak működni csak, ragaszkodom hozzájuk így nehéz másoknak odaadni… viszont képtelenség ennyit egy kézben tartani… így kénytelen leszek a mások és magam érdekében átadni ötleteket…
Csabival érdekes módon soha nem dolgoztam együtt, még egy órám sem volt vele a mostani nyár kivételével. Nagyon örültem, hogy benne lehettem a darabba. Fárasztó egyben üdítő volt az együttműködés. Gyorsan kellett sok mindent megjegyezni, amit mindig hasznosnak és kihívásnak találok. Nagyon jó volt megtapasztalni, hogy egy egész csapat áll mögöttünk, az előadás mögött, hogy mindenre van ember és mindenkinek megvan a dolga. 40perc ugrálás, ami próbákon jóval több… kardio edzésJ…. hogy tudsz energiát felszabadítani magadból, hogyan tudsz megosztani, és hogy tudsz rákapcsolódni másokra…. Belebújni egy szerepbe .. hangosan énekelni …mind mindértékes tapasztalatok, amikért hálás vagyok.
Lőrinc Katalin: sok tapasztalatot gyűjtöttél azóta, hogy utoljára együtt dolgoztunk, és ez finomította, gazdagította a munkádat. Kicsit jobb a vállöv területe is (emlékszem, ezzel azért több gond volt), puhultak, szélesebbek és plasztikusabbak lettek a mozdulatok. Persze attól még vannak olyan fizikai adottságaid, amelyek meghatározzák, valamelyest kicsit be is határolják a technikai teljesítményt, de a lényeg az, hogy fel tudod-e mutatni a stílus tartalmi lényegét. Ez nagyon sokszor sikerül, mert azt gondolom, alapjában érted a szándékot.
Hód Adrienn: megbízható folyamatos jelenlét. Érett hozzáállás. Egyre ügyesebb es koordináltabb test használat. Nyitottság es kíváncsiság.
Bakó Tamás: as I see you struggle with some weaknesses, you became very open and flexible but the muscles are seemingly not enough strong to hold you. I see this in the use of alignment I feel that some of the basic idea and information is missing from your practice. The use and the placment of joints are not always in controll. The reason might be the few muscle capacity and the lack of awareness in particular places. I sense as well some difficulties about the logic of the sequences, often you mix up the sides and the orders. You need a bit more concentration and attention on grasping information and realization. On the other hand I think you have all the ablities, intellectual and level of knowledge by now to piece together all the information about doing dance and operate it on a higher level. Good work!
Marco Torrice: she has a quite clear understanding of her body and her movement quality is often clear. I would encourage her to go for more sincopate dynamics and less comfortable quality or patterns of movements. Sometime is not about organizing our body in order to make the movement flow but more about deconstructing schemes and exploring disharmony, in order to enrich the range of how we can move.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: jòl dolgozol és jó a jelenléted az órán. Probáld meg a testedet kompaktabbá tenni. Vannak mozdulatok amikor megbicsaklik a tested és bizonyos ugrásoknal a landolás sem stabil.
Kováts Tibor: Felicia komoly, érett növendék. Szorgalmas. Nagyon sokat fejlődött és sok mindent tud. Nagyon tudatosan dolgozik. A rúd gyakorlatokat szépen megcsinálja, a nagy igyekezetben kicsit merevebben dolgozik, mint kellene. Most már a precizitás megtartása mellet a könnyedségen lehetne dolgozni. Az ügyességi feladatokban sokat kellene fejlődnie. Ugrások, forgások, koordináció.
Cupic, Jasna
Összefoglaló:
Számomra ez egy nehéz periódus volt. Sok energiával, akarattal és vágyakkal léptem be. Az elején, csomó új tapasztalatot szereztem, Marcoval, Mátéval,Tomival, ezért akartam tovább folytatni, ebben belevágni. De sajnos utolsó négy hétben elfogyott az energiám, akaratom és motivációm arra, hogy minden nap bejöjjek és dolgozzak.
Ezzel szemben, sok-sok tapasztalatot szereztem.
Sherwood Chen teljesen más fajta nézés adott a tánctanuásra és lényegre törő logikára, ami Batyun vagy Tomin szokott segíteni. Legfontosabb amit töle tanultam: megérteni a feladatot és nem másolni, meg elkerülni a szimmetriát. Gondolkodni.
Tomi órákon sok nyugalmat és békét éltem át a munkáján, és ekkor tudtam kiszabadulni és elsajátítani a mozgásanyagot, ahogyan én helyesnek és megfelelőnek találtam. Gyakran pozitívan meglepődtem hogy milyen mozgások kialakultak és ez nagyon boldoggá tett.
Marcó órán valahogyan megkerestem a régi helyemet, mivel mindig azzal a fajta táncal szerettem foglalkozni, ami az izületeket „szétszedi”. Még egy számomra nehéz dolgot használt, az off-balance. Mindig bátorított hogy használjam, és dolgozom azon.
Máté órákon én nagyon sok küzdelmen léptem át. Egyszerűen imádom a tanárt meg a munkáját és párszor ki voltam adkadva ha valami nem sikerült úgy ahogy kellett. Mivel Máté egy pozitív és örömteli ember, soha nem veszítettem el a reményt az órán ,akkor is ha két hónap után sikerül egy mozdulatot rendesen megcsinálnom. Ami az ő óráján felmerült mint legnagyobb küzdelmeim, azok a központ kontrolálása, az egész testem aktiválása, és bátorság.
Nórával partneringen ugyan ezekkel küzdöttem, csak ott még pluszban voltak a többiek, más testek akikkel egy nagyon izgalmas táncot lehet létrehozni, de vigyázni is kell. Ezért nem mertem gyakran bátran haladni, futni a térben, csak akkor ha Mátéra ugortam vagy vele haladtam a térben.
Grahamen most már jobban látom a lényeget, és sok gyakorlás után Kati is mondja hogy jó úton haladok. Sajnos, grahamnél még mindig nem érzem magam otthon, de sokat segít az ugrásoknál hogy meglegyen a technika, a központ tartás, haladás.
Baletton igazán küzdök. A hátamat már sikerült addig fejleszteni, hogy már magamtól emlékeztesem, Tibi nélkül, de még az az egy lépést meg kell tennem, hogy teljesen kinyíljon. Ami a gyakorlatoknak a lényegét illeti, gyorsan megértem, ami csak a munkámat segíti. Balanszom javult, túrok is, de még nagyon az elején tartok. Örülök hogy Tibinél vagyok, és hogy nem személyesen értékeli az embereket,hanem a munkán keresztül.
Néptáncon nagyon jól érzem magam. Batyu egy nagyon jó tanár aki bátorít hogy sajátosak legyünk. Mindig és különcek éreztem magam a csoportban, de ha táncról van szó akkor néptáncon ki tudom hozni amit helyesnek és megfelelőnek tartom. Gyakran a nagyokhoz tartottam magam és próbáltam őket utánozni, amíg rájottem hogy ha ők nagyobbak és már végzősök akkor miért kell hozzájuk viszonyítanom magam. Miért nem tudok tanulni belőlük de nem vágyni a mozgásaikra. Azért vagyok itt hogy magamat keressek és ne utánozzak. Pontosan ezt a szabadságot néptáncon érzek, és akkor ha Batyu tartja az órát. Igen, sokat jelent számomra hogy melyik tanár tartja az órát, de mégse az a fő motivációm. Nagyon örülök, ha észre veszi hogy kimentem a „házikóból” és fejlődök.
Egyéni munkában szeretek egyedül lenni a térben, mert pont ha néznek akkor nem fogom kutatni és megengedni magamnak hogy tévesszek. Az leginkább improvizációra vonatkozik. Használtam motivumokat különböző tanáraktól és kerestem hogyan jó ez nekem. Igen fontosnak tartom a gyakorlást, ezért már nem megyek be a teremben haszontalanul, mert mindig valamit lehet gyakorolni. Észrevettem, hogy aránytalanul gyakorolom, mert néptánccal több időt töltőm mint grahammel. De azt nem tartom problémának. Az súlyosabb baj ha egyáltalán nem gyakorlom.
Elméleti órákon elinte aktív voltam, az elmúlt pár hétben ez egy kicsit gyengült. Nagyon sajnálom hogy így alakult és próbálom összeszedni magam.
Idáig ez volt az első HB amire pozitívan reagáltak. Anettal és Vityával csináltunk triót a leghatóbb érzelemről, és mivel nekem a szakítás az amitől félek és ami fáj, ezért tudtam rendesen belevinni magamat benne. Sajnálom, hogy még küzdök azzal hogy végig vigyem az eneergiámat a mozdulataim keresztül, de azon még dolgozom.
Lőrinc Katalin: óriásit fejlődtél tavaly óta. Rögtön mindjárt: a tartásod összehasonlíthatatlanul jobb (ami nagyszerű, mert egyfelől ezt a legnehezebb kijavítani, másfelől ez a legfontosabb). Nyilván a nyelvet is jobban érted: ez azért sokat számít. Főleg az én órámon, aki sokat beszélek, magyarázok. Szép, harmonikus lett a mozgásod is, ami azelőtt darabosabb volt. Az anyag nem okoz nehézséget, mert többnyire emlékszik a tested arra, amit együtt tanultunk, és talán ez egy jóleső találkozás is a már befogadóbbá vált testednek egy már ismerős anyaggal.
Hód Adrienn: látom, hogy valami készülődik, érik benned. A tested határai tágultak, amit jól be tudsz emelni a mozgásba.
Folyamatosan kitartasz es hajtod magad. Elégedetlenséget érzek amit szeretnél átlépni es megoldani. Most közelebb vagy hozzá, mint tavaly voltál. Egyre több az eszközöd es többet tudsz. Menni fog, érik, idő.
Juhász Iván: Jasna órai munkájáról hasonlóan tudok nyilatkozni, mint a korábbi időszakokban. Sokszor törekvő, tudatos és a teljesség felé igyekszik, de néha bezárkózik, és nehéz olyankor bevonni az együttműködésbe.
Szerencsére ez utóbbi a ritkább, és amikor elemében van, akkor ügyes, jó meglátásai vannak, előreviszi az órát.
Az eredmények, a teljesítmény mindig fontos volt neki, erre számíthatok, bár előfordult, hogy megrántotta a vállát, ha ezt emlegettem. Továbbra is az a véleményem, hogy az érzelmei vezérlik, ez nagyban meghatározza, hogy mennyi energiát tud aznap mozgósítani.
A magyar nyelvűséggel jól boldogul, egy-egy szóval előre tudom lendíteni például a feleletét, de az írásbeli munkákban jobban észlelhető, hogy a toldalékokkal, szinonimákkal hibázik, ezekkel pontosabban kell bánnia – vagy kérjen segítséget a beadás előtt, vagy használjon szótárakat a szavak ellenőrzéséhez.
A művészetek fontosak számára, megértette, hogy milyen stílusok és eszközök ismerete kell ahhoz, hogy jobban és mélyebben megérthessük az alkotásokat.
Nagyon jó lenne, ha minél többször ide irányítaná az energiáit, az órák sokkal értelmesebbek és színesebbek, ha engedi azt, hogy az ő kétségei és elfogadása megnyilvánulhasson, mert az állásfoglalása, értékrendje új nézőpontokat adhat, valamint szüksége lesz arra is, hogy hosszabb távon se felejtse el, amit megtárgyaltunk.
Bakó Tamás: progress is there. You have a better understanding of what are the problems you are facing. You know more about the problems of body awreness, postural difficulties, strength, efficiency, execution. For that reason you need to have new ideas to reaccess these topics to be able to make a change on them. You will need more understanding and efficiency on realizing conecctions in the body, you have to know more about your own antomical built. You have to also be able to make clear difference between what you are doing and what you are thinking about it or what is your feeling about it. Precision and reflectivity is very necessary in acquiring a material in it's complexity. On the other hand I see that some new elements are growing like a bit more softness in the body and connection to the ground. I also see that you enjoy the classes now. That pushes you in a good way. You have new experiences and the feeling of something works now differently. And that's true. Find out more about it!
Janotka Mónika: magasra tetted a lécet a kitűzött emelt szintű érettségivel. Nem gondolom, hogy a szóbelin vizsgán gondjaid lennének, de a szövegértés és nyelvtani feladatoknál még van mit gyakorolnod, de még szerencsére van idő. Az órai munka során szerencsés lenne több teret hagyni a többiek érvényülésének is. You know what I mean! 🙂
Marco Torrice: She is able to cultivate a constant curiosity, digging in the task proposed with a playful approach.
I want to encourage her to pay more attention to her alignment, to direct energy out of her head, eyes and finger.
She has the tendency of moving on the place, not going through the space or using much of out of balance. I would encourage her to pay more attention on the space occupied by her dancing.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: Sokat kell fejlesztened a testedet. Erõsiteni es a kordinaciodon is kell javitani. Ezek melett kevesebb önbiralatot alkalmazz magadon mert az gátol a fejlõdésben.
Kováts Tibor: Jasna legnagyobb problémája a felsőhát púpossága. Ezen rengeteget dolgozott, de még nincs kijavítva. Visszatérő hiba és ez az egész felsőtest szépségére kihat, negatív irányban. Ezt meg kell oldani rövidtávon! A láb munkája, javul. Jasnának, sokkal jobban kellene koncentrálnia magára és a minőségi, pontos munkára. Könnyen el tudja venni a figyelmét a környezetében történtek és ilyenkor nagyon felületesen végzi el a feladatokat. Befelé kellene jobban fordulnia. Az önmotiváció is kicsit kevés. Muzikális, könnyen meg tudja tanulni a gyakorlatok sorrendjét. Ugrások magassága, dinamikája kevés. Forgások nem elég szépek, a láb, kar pozíciók pontatlansága miatt.
Szilágyi Gábor: Jasnával második éve dolgozunk együtt. Az első évben szorgalmas, érdeklődő és jó tanulónak ismertem meg. A történelem órákon valósággal falta az új ismereteket. Az előző tanév virága volt a számomra, amikor hallottam angol érettségijét. Láttam, hogy milyen, amikor biztos magában, és nem érzi semmilyen gátját az önkifejezésnek. Repült. Ebben a félévben a madár egy ágra ült, és azt nézi, mások hogyan köröznek az égen. Kedves Jasna! Magyar nyelvi hátrányaid nem akadályozhatnak abban, hogy meglibbentsed a szárnyaid!
Kollányi Fruzsina: Jasna idén szerencsére sokkal kevésbé görcsös már, kicsit ki tudott szakadni a külső elvárásásoknak megfeleléstől, és sokkal inkább maga miatt dolgozik – tisztességesen, jól monitorozva a saját teljesítményét. Megbízhatóan készül, tanul, csak néha hiányzik belőle a kurázsi, hogy ismeretlen problémáktól se rettenjen meg. Az érettségiig kemény tanulásra kell számítania, de azt hiszem, nem kell majd érte aggódnunk.
Toldy Emese: Mary kezdetben talán kevésbé volt lelkes, azonban úgy látom, idővel megjött a kedve a tanuláshoz és ez a jegyein is látszik. Már többször jelentkezik az órákon, többször látok rajta érdeklődést, mint az elején. Sajnos sokszor van a telefonjával is elfoglalva, amiről le kéne szoknia. Remélem, kitart a lelkesedés még sokáig.
Német Ildikó
Összefoglaló:
Ittlétem utolsó évének felénél tartok. Nagyon vegyes és hullámzó volt ez a 2 periódus.
Az első periódusban energiadús voltam, motivált, hasznos, lelkes. A környezet is motiváló volt, az új diákok, az órák, és én is tudtam inspirálni magamat.
Felkerültem a haladó balettcsoportba. Igaz, hogy kevesen vagyunk, viszont nagyon inspiráló és erős kis közeget képviselünk. Minden órán haladtunk, szerintem a Mesternő is elégedett a velünk. Az első periódus számomra az átállásról szólt, új módszerek és elvárások felfogása.. Majd lassan rájöttem, hogy mit miért mond a Mesternő, mi is az óra célja.
A vendégtanárok óráit nagyon élveztem! Általában minden órát szerettem, jelen voltam, és aktív is. Az iskolából sem hiányoztam, talán egyszer-kétszer, nem tudom. Nem voltam beteg, viszont volt egy sérülésem (parkouron törtnént), ezért 3 hétig nem tudtam rendesen táncolni. Kissé elkeseredtem azon, hogy így az utolsó évemben egy másodperc figyelmetlenség miatt 3 hétig mozgáskorlátozott voltam, de ettól függetlenül bejártam órákra, táncoltam, és HB-t is készítettem.
Fényekben és az árnyakban kutakodtam, majd ez által új mozgásminőségre leltem. Általában értették a többiek, hogy mivel dolgozom, mi volt a célom, bár több embert zavarba hoztam. (hb vagy kutatás?) Nézőket pedig amennyire behatároltam (hova kell állni) annyira nagy szabadságot is hagytam (hova kell nézni) és ez is zavart keltett. Mindegy, szerettem a fényekkel dolgozni, és szerintem volt a munkámnak gyümölcse.
Zongorát majdnem minden nap gyakoroltam, ezért gyorsabb tempóval tudtunk haladni. Ez volt az első periódus. Már a másodikban kevésbé tudtam beosztani az időmet, sokkal kevesebbet gyakoroltam, így hát haladni sem tudtunk. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, mivel szeretek zongorázni, de most valamiért háttérbe szorult..
Az angol órákat szeretem, Móni nagyon jó pedagógus, ezért érezhető a fejlődés is az osztályon belül mindenkin. Nekem egyedül annyi gondom volt, hogy szerdán és pénteken (a hét mélypontjain) este vannak az órák, így általában fáradt és nyűgös voltam. Mivel nyelvvizsgázni fogok jövőre, szerettem volna minden órán úgy jelen lenni, hogy az agyam be is tudja fogadni az információkat, de.. vannak jelenlétemre ellenpéldák is sajnos.
Ami a néptánc órákat illeti, eleinte zavart, hogy összevontak minket a kezdőkkel. Harmadik éve kezdőkkel táncolok (jó, első évben én is kezdő voltam), de én már ennél többre vágyom. Batyu tanár úr szerencsére úgy tudja vegyíteni az órákat, hogy mindenki tudjon magához képest fejlődni, senki ne topogjon egyhelyben. Tanyasi iskola. 🙂 Észleltem fejlődést magamhoz képest, sikerélmény.
Szakdolgozat. Első periódusban a témajavaslatokon kellett gondolkozni. Megszületett az 5 lehetséges téma, és ki is választottuk a megfelelőt. Témavezetőként Imolát kértem fel, és nem bántam meg, szeretek vele dolgozni, nagyon alapos és korrekt. Még a vázlatnál és a bevezetőnél tartok, de már kezdem átlátni, hogy valójában miről is szól a munkám, és hogyan fogok tovább dolgozni. Májusra kész lesz!
Második periódus.
Nagyon vártam, hogy Csabival dolgozzunk! Ezen kívül saját hb-t is szerettem volna készíteni, Fecával is dolgozni, Evelynnel is.. Szünetben feltöltődtem energiával, és vártam ezt a periódust.
Elkezdtünk Csabival dolgozni. Nagyon szerettem a próbákat, végre koreográfussal dolgoztam, már nagyon vágytam rá. Szeretem is azt a világot amit ő képvisel. Amikor már mindenki belemélyült a munkába, akkor kijelentette, hogy végül is csak a fele társaságra lesz szüksége. Én sem kellettem neki.
Hazudnók, ha azt mondom, hogy nem érintett meg az eset. Sőt! Nem szerettem volna a többiek örömét saját 'kudarcommal' rombolni, ezért megpróbáltam lenyelni, nem hangoztatni csalódottságomat, túllépni. Nem sikerült, bármennyire kicsinek tűnt, mégis nagy falat volt ez számomra. Olyan szinten, hogy kisebb depresszióba estem, az egészségemre is kihatott. Rosszul éreztem magam az iskolában abban az idősávban, amíg ők próbáltak, nekem pedig egyéni munkám volt. Nem tudtam elterelni a gondolataimat, nem tudtam táncolni, feküdtem, és azon gondolkoztam, hogy miért vagyok ilyen állapotban? Nem vagyok tipikus eset, nem szoktak dolgok ilyen mélyen érinteni. Először éreztem magam rosszul hasonó eset miatt, ezért nem tudtam, hogyan kezeljem. Volt még rá példa (Max,Popont,Csángóbugi… Dobbantó… Új táncok… stb.), hogy nem táncoltam előadásban, hanem a technikát kezeltem, de nem gondoltam, hogy utolsó évemben sem fogok színpadra kerülni. Rájöttem, hogy én vagyok az a legtöbb esetben, aki nem emeli ki magát. Nekem kell többet dolgozni ahhoz, hogy észrevegyenek. Tudtam, hogy bennem van a hiba, és erre próbáltam rájönni, sokáig. Mi az, amit rosszul csinálok? Nem voltam képes ebben a periódusban hb-t készíteni, egyszerűen nem tudtam motiválni és inspirálni magamat úgy, hogy ilyen állapotban vagyok. Elégedetlenség és csalódás magammal szemben, szörnyű érzés. Ebből az állapotból pedig nagyon nehezen kerítettem ki magam, de sikerült most így a periódus végére. Szeretnék színpadi tapasztalatot szerezni, ezért nem fogok a múltban élni, és magamat ostorozni azért, ami eddig volt, hanem készülni fogok a Mú-s előadásra és a Trafósra is, már születtek ötleteim, de először rendberakom magam. Szerintem jót fog tenni nekem ez a két hetes szünet.
Ennek ellenére jelen voltam az iskolában, a táncos órákon jól tudtam teljesíteni és érzem, hogy fejlődtem.
Ha pár nap múlva írnám az értékelést, lehet, hogy más hangulata lenne. Pillanatnyilag kavarognak a gondolataim, még nekem sem tiszta, hogy most mi van, mi volt, de a választ a szünetben fogom megkapni. Átgondolom, hogy mi az, amit eddig rosszul csináltam, mi az, amitől jobban fogom érezni magam, és ha másokon tudok segíteni, akkor talán tudok magamon is.
Lőrinc Katalin: sokat javult ám a hátad a tavalyelőttihez képest, azt tudod, ugye?! Lám: szinte nincs lehetetlen (pedig a gerinc, a csigolyák adottságai elég kérlelhetetlenek tudnak lenni), és főleg TE: te nem ismersz lehetetlent. Nagyban segít téged ez a töretlen hit, akarat és a mindig pozitív kisugárzás (no jó, az minket, a környezetedet is, nemcsak téged: mégiscsak jó dolog egy ilyen pajkos mosoly jelenlétében dolgozni!…). Izomzatod és dinamikád továbbra is optimális, így aztán ugrásod változatlanul lehengerlő: jó néhány férfi megirigyelheti ezt a virtuozitást… A vonalak elnyújtásán dolgozhatsz még: nekünk, kicsiknek nagyon fontos, hogy minden gesztus hosszabb legyen és távolabbra nyúljon, mint a testünk maga….!
Hód Adrienn: sérülés miatt most megszakadt az út.
Bakó Tamás: there has been some change starting last year what helped you to relax and work more steady. That was a promising change, unfortunatelly I see again less confidence in the classes. Altough you are one of the oldest here and you have a lot of knowledge of the know-how of the scool, in my experience you pull back again. That's not helping you of opening up, reviewing what you know and don't know, trusting of the experiences of the work you've done here before. Maybe the language issue is part of it. I think you have to listen more to your body because by now it does know a lot more than what you think of it (yourself).
Janotka Mónika: örülök, hogy egyre jobban haladsz az angollal, szabadon ki tudod fejezni gondolataidat. Remélem, hogy ebben az óráknak is van egy kis szerepe, nem csak bizonyos külső tényezőknek!:)
Marco Torrice: I could definitely sense a clear process of change which involve her body, her technical skilled as well as her personality and approach to the class. I could perceive a growing maturity which impressed me more then how I believe she is aware of.
Her movement quality is generally well define and often her approach is methodic. These are all good qualities but I would still encourage her to take more risks, to not be afraid of benign “wrong”, because is often through mistake that we expand the range of what we can do.
The “strictness” in the way she often approach tasks is reflected by her alignment and vice-versa. I often perceived a certain rigidity on the level of the chest, shoulder, neck.
I will encourage her to pay attention of superfluous tension with her body as well as with in her mind.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: Jól vetted az anyagot és aktivan részt vettel a munkaban.Lehetsz bátrabb.
Handel Edit: Olyan dolgokat tudok írni, amiket nap mint nap elmondok neked: relevée-k, tour-ok ereje, karok, stb.
Érted is már, javítod is, idő kell. Nincs probléma.
A legfontosabb, hogy érted.
Novák Evelin
Összefoglaló:
A féléves munkámat eredményesnek érzem a nagyon sok változás ellenére. Az új engem körülvevő csoportársaimmal gyorsan sikerült összeszokni. Örülök, hogy ilyen nyitott személyiségek. Ez szerintem a munkámon is látszik. A nyári táborban elkezdett próbálás a Molnár Csabával már az első perctől kezdve kiváncsivá tett. Alig vártam, hogy elkezdjünk már az iskolában is. Amikor beválogattak a darabra hihetetlenül boldog voltam, egy elképesztően nagy lehetőségnek néztem elébe. Sokat tanultam azalatt az egy hónap alatt.
A tánc órákon az energiámra fektettem a legtöbb hangsúlyt. Minden balett órák a számomra rendkívül rosszul végződtek sírással vagy haraggal, mert nem láttam értelmet ott létemnek. Hangot adva kérésemnek, hogy másik csoportba mehessek engedélyt nem kaptam. Őszintén…Elfojtott feszültséget mindig lehetett érezni a balett órákon. Kevés korrekcióhoz képest nehezen megérthető utasításokat kapunk, amikre, ha a kérdésem merülne fel, választ nehezen kapok. Nem értek egyet ezzel a tanítás móddal, amit a ő képvisel. Elvárja azt, hogy úgy dolgozzunk, ahogy szeretné, viszont ezt lehetetlen, ha nem osztja meg hogyan hozzuk létre. Nem véletlen így, hogy azt csináljuk, amit tudunk, rosszul tanultunk meg, hiszen javítást erre ritkán kapunk. Számomra nincsenek kihívások, ezért nincsen motivációm. Nehéz egy reményt nem látó negatív emberrel haladni. (Nekem ez a véleményem) Ezektől eltérve két nagy hibám a balett órákon látványosan fejlődik. A derekam magam alá fordítása ès a karom gyakorlat közbeni tartása. Hibáimat tudván így sem tartom folytathatónak azt az útat, amit a Tibor a szünet előtti nap mondott. Nem szeretnék hiábavalóan szenvedni, magamat károsítva dolgozni. Felszeretnék kerülni a haladó csoportba, ahogy már mondtam, remélem ezúttal sikerül sikerrel járnom a féléves munkám miatt.
Graham órákon kezdte megérteni testem a kért utasításokat, amikkel eleinte küszködtem. Könnyebben veszem a nehézséget.
Néptánc órákon a lüktetés volt a kitűzőtt célom, annak minnèl gyorsabban való reagálása. A gyakorlatok sorrendjének megjegyzésével már egyre gyorsabban haladok. Sokat táncoltam "szabadon",aminek következtében jobban rátudtam érezni a Mezőségi páros táncra is például.
Kortárstáncon több tanártól is tanulhattam Bakó Tamástól, Sherwood Chentől, Constantin Geurgescutól stb. Nagyon változatos órákon vehettem részt, hasznosnak vettem mind őket.
A Rózsavölgyi Zsuzsitól kapott tanácsoknak, praktikáknak nagyon hálás vagyok, sok gyakorlatot tudok a mindennapi bemelegítésen kívül is igénybe venni.
Improvizácón, egyre bátrabb tudok lenni. Kihasználni az adottságaimat nem fèlni attól, hogy néznek-e éppen vagy nem.
Első házibemutatóm nem várt sikert okozott nekem. Új dologgal próbálkozva az improvizációval.
Második ötletem a Proxemika darabra nem tudott megvalósulni. Családi, személyes problémák miatt, mégsem érzem eredménytelennek ezt a periódust, hiszen bekerültem az Eclipse-be.
Lőrinc Katalin: néha teljesen olyan vagy, mintha Graham-en nőttél volna fel valahol New York-ban, – annyi a különbség „csak”, hogy egy valódi mélység hiányzik. Ott van rajtad a pontos forma, de az a plusz, ami belülről jön, az a belső indíttatás, amitől a mozdulat belső szükségszerűségből lesz olyan, amilyen és nem egy dizájn szerint, azzal néha adós maradsz. Használd a fantáziád; gondold és érezd azt, hogy tétje van minden pillanatnak, és ne elégedj meg azzal, hogy dekoratív és formás minden pillanata a mozgásodnak.
Hód Adrienn: óriási a fejlődés. Nyugodt, kiegyensúlyozott hozzáállás. Folyamatos, megbízható jelenlét az összes órán. Kitartás, erő, kíváncsiság. Folyamatos koncentrált munka. Nagyon komoly lépések, aminek megvan az eredménye, megy, repül a test. Nagy erőkkel bátran bánsz, vállalod magad, nem kertelsz. Önálló, szabad es van benne anyag.
Juhász Iván: evelyn érdeklődő diák, és van benne nyitottság az új ismeretek iránt, a művészetek, az irodalom tartogat számára élményeket. A kitartása néha hullámzik, ezért kellett már különalkut is kötni vele. Az órai aktivitása erősödött, nyitottabb lett. A fogalmak elsajátítása megy, de néha azt észlelem, hogy nem mindig sikerül az építkezés, és a fogalmak, ismeretek rendszerezése megbicsaklik, a lényeges és kevésbé fontos néha keveredik. Ha valami viszont felkelti érdeklődését, annak szívesen utána olvas, kiegészíti az órán elhangzottakat. Együttműködő, a zárkózottsága szinte teljesen eltűnt, mindig be lehet vonni a közös gondolkodásba, jobban el tud már tájékozódni az irodalmi stílusok, korszakok és alkotók rendszerében. Érzékenysége alkalmas arra, hogy elfogadjon írói-költői megnyilvánulásokat, megérti az alkotók belső indulatait, belső konfliktusaikat.
A feleletekor igyekvő, felkészül, kevesebbszer kell korrigálni, mint korábban.
A jegyzetelése megbízható, az alkalmas az önálló tanulásra – erre szüksége is lesz hosszabb távon, hiszen jövőre összeszedetten kell mindezt elővennie. Az írásbeli munkában, fogalmazásban tudatosabban kell majd szerkesztenie, és ügyesebben kell beépíteni azt, amit órán tanultunk, vegyíteni azzal, amilyen értékítéletet kialakított. Itt is azt látom, hogy jobban kell strukturálnia, azaz elválasztani a lényegesebbet a kevésbé fontostól.
Bakó Tamás: focus and understanding is a big question in your case. Gladly I see clear motivation and growing confidence in your practice this year. But often when exercising you do something else in the sense of not being exact and detailed enough. It happens many times that you change the elements of an exercise or make a mistake about the order or mix up the sides. Sometimes you don't even realize it or when you do it, it blocks you. It seems that concentration is not there all the time but maybe it comes from not understanding the exercises fully. Maybe you don't listen carefully or you can't. You should investigate where at what moments your awreness is sliping off. The other problem is posture and alignement. You have a very different understanding of how to coordinate and harmonize the nature and the efficiency of the body and it's actions. You always have to keep functionality in mind. You already have met with them, try to apply it!
Janotka Mónika: mivel eddig nem az én csoportomba jártál, nincs összehasonlítási alapom arra vonatkozóan, hogy eddig hogy ment ez a nyelv. Most azt látom, hogy keddvel, természetesen és szívesen használod az angolt, és ha esetleg valamit nem értesz, kérdezel.
Marco Torrice: I could perceive a nice personal change, as well as a change in the way she approaches the class. I had the impression she just started to understand how to play with her presence and that presence and physical work are equally important for a development of a dancer. On one side I perceive in her a strong groove that she still doesn’t allow herself to let go or play with it, on the other I would encourage her to push a bit on the exploration of different qualities and patterns of movement beside the one she already knows, to explore more odd qualities and rhythm.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: legyél bátrabb az órákon mert nagyon jó adottságaid vannak amiket ügyesen hasznalsz. Koncentrált és figyelmes vagy, de legyél megengedõbb magaddal szemben a céljaidat nem elvesztve.
Kováts Tibor: Evelin, derék problémáján sokat dolgozik, bár még nincs kijavítva, de jó úton jár. Igyekvő, de nem elég eredményes. Sok mindent megtanult, de rengeteg hiányossága van még. Ugrások nem elég magasak, nem elég pontosak. Forgások nem stabilak és nem elég szépek. Többet kellene foglalkoznia azzal, amit nem tud, mint azzal, amit már tud, mert így nem fog fejlődni tovább. Sokkal intenzívebb és igényesebb munkára lenne szükség a második félévben.
Szilágyi Gábor: Evelinnel második éve dolgozunk együtt. Most is azt látom, hogy finom távolságtartással és magának megtartott ítéletalkotással viszonyul az őt körülvevő világhoz. A dolgok érdeklik is, meg nem is. Ha a kényszer úgy hozza, bámulatos mutatványokra képes. Nyelvi dzsungelekbe lép be bátran, és olyan könnyedséggel szabadul meg a rátekeredni készülő indáktól, mintha azok nem megfojtani, hanem csupán simogatni akarnák őt. Ez szép. De beleszerettél-e már valamibe?
Kollányi Fruzsina: Evinek idén sem lett könnyebb a matek, és még mindig nem sikerült kialakítani az ideális tanulásmódszertant: küzdjön, kérdezzen, csinálja meg azokat a házikat, amikhez nincs szükség nagyon kreatív gondolkodásra, csak az órán tanultakat kell más kontextusban használni. Viszont sokkal jobban küzd meg a helyzetből adódó frusztrációval, az alapokat minden témakörben megtanulja – de a saját érdekében nagyon bele kellene húznia, hogy ne legyen egy rémálom a jövő évi érettségire készülés. Tudom, hogy képes arra, hogy saját kezébe vegye mihamarabb a matek-sorsát, és a saját sikereiből építkezzen!
Toldy Emese: Evelinnél azt látom, hogy sokszor a hangulatától függ, hogy odafigyel-e az órán, vagy megtanulja-e az anyagot. Amikor tanult, akkor lelkes az órán, de sokszor előfordul, hogy fáradt, vagy kedvetlennek tűnik. Csak egy nagyon kis energiát kéne belefektetni és máris jobban érezné magát az órákon.
Oberfrank Réka
Összefoglaló:
Ez a félév számomra egy olyan időszakot képviselt, amelyben elkezdődik a megfogalmazása annak, hogy merre is veszem az irányt, mi is érdekel majd, ha már nem járok be napi szinten erre a helyre. Ezt már a félév első két hete után meg tudtam magamnak fogalmazni. Két fő irány van: a fizikális tánc, melyet talán inkább külföldön keresnék elsőként, s melyet még tanulni szeretnék, a másik pedig az itthon való működés, együttműködés, alkotás másokkal, ami pedig egy felfedező út inkább. Ezt a két vonalat indítottam el és ennek nyoma is van. Sikerült egy ösztöndíj, valamint a jövő tanév idejére is lehetséges egy koreográfussal való együttműködés külföldön, illetve első, már, mint fiatal kortárstáncosként készített, hivatalosan is meghirdetett estet készíthetek Violával. Ez az iskola falain belüli kilépést tette lehetővé, nagyon támogató háttérrel Iván részéről.
Réka elindult.
Közben részt vehettem Molnár Csaba munkájában, ami remek élmény volt. Nagyon sokat tanultam tőle, hogy hogyan lehet és célszerű ennyi embert kezelni, vezetni. A legfontosabb, amit tőle kaptam az az, hogy láttam azt, hogy milyen is megelégedni? Mert elégedett volt. Szeretett velünk lenni és látta, hogy az sikeres, ahogyan dolgozunk. Hálás volt nekünk, mi is nagyon hálásak neki. Élveztem minden pillanatát.
Furcsa dolog ez a valamilyen korszaknak vége van érzés. Egyetértek Ivánnal ebben a „mi az, hogy végzős?” jellegű megnyilvánulásban. Az iskolával, vele mindig is lesz és szerintem helye is van, hogy legyen kapcsolata annak, aki ott tanult meg táncolni, ott fejlődött előadóvá. Inkább csak egy átalakulás van. Ez természetes és egy ilyen szakasz. Érződik, hogy az ember nem teljesen úgy van a rendszerben, mint régen. Rengeteg dolog beépül, életvitel lesz és az élet más területein kezd el működni. A precizitás, a tértivevényes kommunikáció, a higgadtság, türelem, az élet élvezete mind mind ott van a mindennapokban csak átalakul a helyszín. Oda vándorol ez, ahol működöm és alkotok. Amikor az iskolában vagyok és táncolok, ott van, de aztán odamegy ahol alkotok. Most az Eclipse-be, a Gólyás projectbe, illetve a táncóráimba mentek bele azok a pozitív dolgok, tulajdonságok, amit én magamból adni tudok. Az iskolai rendszerből valóban elkezdett kikopni, ha úgy vesszük. Nem oda fordítottam fő energiáimat, hogy úgymond az iskola élete, úgyértve a diákok rendben léte számítson nekem. Ha visszaemlékszem, az év elején viszont tudom, hogy rengeteget segítettem. A student forum-ok alkalmával engem kérdeztek, segítettem, tanácsokat adtam, felhívtam a figyelmüket félrevivő dolgokra, jöhettek hozzám, kérdeztek, szóltam az érdekükben, hogy legyenek angolul a terembeosztások stb. Miután besűrűsödtek a teendők körülöttem, már nem jutott erre annyi energiám.
Nagyon hálás vagyok annak, hogy aktívan eltölthettem itt ezt a 4 és fél évet. Minden, amit ebben a szakmában teszek, valamint minden sikeres kapcsolatomat az életemben (legyen az családi, baráti, iskolai stb.) ennek tudom be. Sosem ismertem volna meg magamat ilyen mélyen, ha nem jövök ide. El sem tudom képzelni, vajon hol lennék most, milyen ember lennék. Akármennyi konfliktus, ingerültség fordul elő, az sokkal erősebb, ami itt történt pozitívumként. Azt remélem, hogy a jó viszony, a megértés, a nyitottság, a támogatás köztem és eközött az intézmény között meg fog maradni kölcsönösen.
Lőrinc Katalin: komolyan, okosan dolgozol, érted a technika, a stílus lényegét, és nem elégszel meg az eddigi eredményeiddel. Vagyis, bár ezt a szintet te elég könnyen veszed, mindig keresel magadnak kihívást benne. Néha nem mész elég mélyre, felületen maradsz, de általában észleled is ezt magadon, és megpróbálod „kitermelni”, kihajtani magadból a pontosabb, igazibb megoldást. Veled jól meg lehetne indulni (vagyis, ha lenne haladó szint, izgalmas feladatok elé lehetne állítani), de majd megtalálod te magadnak a módját úgyis, hogy tovább keresd (s találd) ennek a meglévő tudásnak a kiaknázhatóságát.
Hód Adrienn: megbízható jelenlét. Figyelem és erő. Érted a nyelvet es bátran táncolod es variálod, könnyedén játszol vele.
Bakó Tamás: troughout the last years you acquired a large scale of abilities in dancing. Your work became mature. The new phase of your development started already last year. New qualities has appeared and built in to your skills. You craft your movements with precision and ease. They are breathing and they are full with body and spatial awareness and full with dynamics! Especially you made improvement in releasing, possesing steady elasticity dynamic and controlled tonuses. You skilled totally the logic and the vocabulary of this class. You use this knowledge and make it with the wish of still challenging yourself, enjoying the work. Bravo!
Szonda Fanni: örülök, hogy megismertelek, jó volt együtt dolgozni Veled ebben a félévben is! Minden jót, sikereket kívánok Neked a kinti kalandhoz! Maradj mindig ilyen vidám és energikus! J
Marco Torrice: too much commitment slows down improvement. All the work on alignment, presence, isolation of joints is really visible on her, just like a model student.
I would encourage her to be less proper, to think that sometime is not about being right, to let go more of the idea of control and all the extra energy, especially on the level of the neck.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: stabil és jò adottságaidat kiváloan használod. Figyelj arra, hogy ne ragadj bele a különbségbe közted és a környezeted közözött az osztályban.
Handel Edit: Jól dolgoztál ebben a félévben is. Használt a kitartó tágítás. Vékonyabb, szálkásabb lettél.
Sok szerencsét!
Menj az utadon és találd meg a helyed!
Polgár Judit
Összefoglaló: Nem érkezett be 2015 december 21. 15.00-ig
Lőrinc Katalin: bizony nem volt szerencsés ez a törött lábbal kezdés, de attól tartok, több energiát lehetne fektetni mindabba, ami nem a törött lábat terheli. Kicsit zárójelbe teszel mindent, pedig – most már, hogy behoztad a lemaradást – mindent tudsz. Néha az az érzésem, biztonsági kört futsz: annyit csinálsz, amennyiben biztos vagy. Miért? Semmi rizikó nincs abban, ha többet dobsz be, még ha mondjuk nem mindig jó irányban is (tudnék ilyenre példát mondani az osztályban, majd ha érdekel, szólsz), – ennél veszélyesebbnek tartom (vagy hát pontosabban: értelmetlennek) az óvatoskodást. Nem gondolom, hogy készakarva dolgozol úgy, mintha arra vigyáznál, hogy szép maradj, – de ilyen benyomást keltesz. Igenis: szépek, harmonikusak a vonalaid, mozdulataid, – de a szépséget el lehet unni egy idő után, – és ez a technika (stílus, módszer: ahogy tetszik) nem arról szól, hogy szépek legyünk, hanem, hogy erőt, indíttatást, szándékot mutassunk fel, – ne félj, épp elég szép tud az lenni.
Lemesánszki Mónika: az évet sérülten kezdted, de mivel volt 1 év előnyöd, könnyedén be tudtál kapcsolódni a csoport munkájába. Egyre pontosabban dolgozol. Sokat fejlődtél, elsősorban a mozdulatok jellegében, dinamikájában, puhaságában. Tudatosan dolgozol, hibáiddal tisztában vagy, és önállóan is igyekszel korrigálni azokat. A gyakorlatokat megjegyzed, mozdulatok vezetését, szakaszait is pontosan tudod. Remélem az elkövetkezendő időszakban az ugrásokkal is teljes erőbedobással foglalkozol.
Hód Adrienn: a tested nagyon sokat változott. Külsőre is, izmok kerültek fel, stabilizálódott, irányok, erők kerültek bele. Lazasággal, súllyal szépen dolgozol. EÉreztem a folyamatot, erőt benned, kisebb szunnyadásokkal, valamint sok érdekes létrehozott világgal. Talán nem hiszed el, hogy stabil.
Bakó Tamás: I see improvement and hesitation at the same time. Last year there was some cahnge starting about your personal learning strategies. You made an attempt to understand of what are the elements of learning and acquairing a material in one of your research. As I remember you mainly learned about focus. This year I sense that you can employ this experience. Your work is more steady and clear. Time to time you are really focused and have the ability to grasp the details and apply what you already know. Great! But I see the opposite too. Getting lost when something is new and loosing track of focus, being somewhere else. How is english?
Szonda Fanni: sokszor mondtam már, hogy igazán finom érzéked van a zongorázáshoz, de szeretném, hogyha többet készülnél az órákra… Találj időpontokat, amikor leülsz gyakorolni. Örülnék, ha a második félévben gyorsabban haladnánk, amit az önálló munka is segítene. Sok lehetőség rejlik benned, kérlek, tegyél érte! J
Janotka Mónika: nagyon tetszik, hogy egyre jobban törekszel arra, hogy minél jobban átlásd, megértsd a nyelvet, és ezáltal egyre ügyesebb légy. Most már teljesen eltűnt a tavaly első félévi félénkség a szóbeli megnyilvánulásaiddal kapcsolatban.
Marco Torrice: Judit/injured
Mészáros Máté, Horváth Nóri: a sok hianyzas miatt most nem tudunk értékelni.
Szívós Kata
Összefoglaló:
Azt tapasztaltam, hogy a munkatervemet ebben a félévben tudtam a legnagyobb százalékban teljesíteni, aminek örülök, de nem tartottam magam hozzá eléggé.
A közismereti órákat nagyon jól teljesítem/teljesítettem, nem olyan sok megterheléssel. Egyedül az angol nem tartozik bele ebbe, mert szinte az összes órát nagyon nehéz volt végig ülni, mert nagyon keveset tanultam rájtuk csak amit külön segitséggel otthon. Gabival nagyon nem találtam meg a közös hangot, ami kevés fejlődést eredményezett.
Balett órák mindegyikén jól éreztem magam és tudtam figyelni a testemre. Már sokkal kevesebbet kellett a vállamra koncentrálni, de ezzel szemben a központomat, a fenekemet sokszor elengedtem és még nem alakult ki egy folyamatos figyelem rá.
Hód órákat nagyon alacsony energia szintel teljesítettem, és csak arra gondoltam mikor lesz vége. Nagyon rossz az órához a hozzáállásom.
Tomi óráin csak szabadságot éreztem és e-miatt könnyebben teljesítettem főleg ha kevesebben voltunk.
Néptáncon sokszor nem tudtam türelmes lenni, ami nem segitette a munkám. Viszont Bagyu értékelésének nagyon örültem és büszke vagyok rá.
Graham órák elég sok szenvedéssel járnak, amíg föl nem állunk. Nem igazán tudom megcsinálni amit kéne, legalábbis nem úgy ahogy kéne. Ettől függetlenül pozitívan állok hozzá, mert tetszik a technika, csak még nem a sajátom.
A HB-kat nem teljesítettem megfeleően. Az előzőre több próbát kellett volna szánni. Ezt meg egyáltalán nem teljesítettem, mert mást tartottam fontosnak.
Lőrinc Katalin: hú, Kata, elég ijesztő volt az év eleje. Nem a fizikai nehézségeid miatt (az a fránya vállöv elsősorban, meg hát elég kötött ízületek), hanem a befelé/lefelé süppedés, az eltűnés, begubózás: no, ez a technika (módszer, megközelítés) pont az ellenkezőjét kellene, hogy kihozza az emberből! Épp kezdtem volna feladni (azzal, hogy te már feladtad), amikor egy szép napon (amikor megkérdeztem, mit reggeliztél…), egyszer csak megmozdultál. Szóval igen: van min dolgozni ott a vállöv megnyitásával (stb.), de a lényeg mégiscsak ez: megmozdultál, TE, Sz. Kata: a TE energiád, ami megmozdította a TE testedet, jól. Hát ez már majdnem egy hollywood-i történet…
Hód Adrienn: kitartóbb és figyelmesebb. Erősebb és kezdeményezőbb vagy. Tavalyi tanulás, tapasztalatszerzés és gyakorlás látszik a testeden. Terhelhetőbb lettél saját magad számára. Nem fáradsz el mar olyan hamar. Lelkes és pozitív.
Juhász Iván: Kata továbbra is tudja tartani a tempót az egy évvel idősebbekkel, és talán ő a legkiegyensúlyozottabb a csoportban. Bár előfordult, hogy nem volt felkészült, de mindig kész arra, hogy lelkiismeretesen pótolja a hiányokat.
A szóbeli feleleteivel elégedettebb vagyok, az írásbeli munkáiban kell tökéletesednie. Az esszé vagy írásbeli feleletekben a vázlatkészítés és a lényegkiemelés számíthat, lassan ki kell alakítania végleges eszköztárát – egészen a helyesírási szótár használatáig -, hogy az írásbeli szövegei ugyanolyan színvonalúak legyenek, mint a szóbeliek: ez jövőre még fontosabb szempont lesz.
Az órákon kifejezetten együttműködő, csak ritkán kell figyelmeztetni, hogy ne foglalkozzon mással, hanem vesse bele magát a munkába.
Kifejezetten igényli, hogy a művekkel, alkotókkal szemben mind a tanár részéről hangozzon el értékítélet, állásfoglalás, mind ő maga is úgy tudja legjobban elfogadni a műalkotásokat, ha el tudja helyezni azt erkölcsi megítélés vagy egyéb értékítélet szerint. Néha improvizál is ezekkel kapcsolatban, de belátja, ha át kell gondolnia az ítéletét más nézőpont szerint – ez fontos erény.
Nyitott a társadalmi problémák iránt, igyekszik megérteni az órán elhangzottakat aszerint is, hogy mit jelent az irodalmi tematika – mondjuk – a társadalmi igazságosság szempontjából.
Szívesen és árnyaltan nyilatkozik meg, és értékeli, ha kétségeit, kérdéseit megválaszoljuk.
Továbbra is közvetlen, egyenes, akkor is, ha mulasztást kell jelentenie.
Bakó Tamás: apperently you fancy motivation and you like to work. You are better with learning and understanding material and sequences. But there is always a little rush when you practice. Take time to understand the doing and the time of the doing. Posture work and alignement is very necessary in your case. Where there is strength there is weakness and vice versa. It takes time of understanding and harmonizing connections and lines of the body in order to fashion different approaches of the body. Altough I see the work behind please take that serious! Keep up the good work!
Marco Torrice:
She is a really open student and takes the tasks proposed with no much questions. All this allow her to have a nice light concentration and progress slowly and constantly.
She had the tendency to confuse mechanics of a movement with quality (ex: isolated movement mechanics=fragmented quality).
I would encourage her to focus more on details and explore a more analytic way of approaching dance rather than an intuitive one.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: dinamikus és bátor vagy, csak igy tovább. Nagyon jòl vetted az anyagot es sokat tudtál elsajátitani belõle. A landolasoknál legyél òvatosabb mert voltak vele problémaid. Gyakorold, hogyan tudsz stabilan érkezni.
Szilágyi Gábor: Katával második éve dolgozunk együtt. Repülőstartot vett, láthatóan élvezve, amit csinál. Nekem úgy tűnik, könnyen veszi még a pofára esést is. Itteni tanítványaim közül ő mutatkozik az egyetlennek, aki nemcsak komolyan veszi és megcsinálja a házi feladatot, hanem tovább is megy a mutatott irányban. Nem stréberség – érdeklődés. Jó anyagból vagy!
Kollányi Fruzsina: Kata talán az, aki az órán leginkább képviseli azt a fajta matektanulást, aminek valóban van értelme: könnyen bevonható a közös gondolkodásba, lekes és kritikus, több oldalról szemlél egy-egy problémát, saját ötletei vannak és a sikerei tovább motiválják. Persze ennek örömére képes másoknak odadobni egy-egy fennhéjázóbb félmondtatot – ezeknek idén már sokkal kisebb súlya van, inkább csak viccből csúsznak ki a száján. Jó látni, hogy Kata megtartotta a vagányságát, de emellett egy gondolkodó és szociálisan érzékeny lánnyá nő.
A matematikára visszatérve: érdemes lenne kicsit módszerebben készülnie, hogy elsőre is jól sikerüljenek a dolgozatok. Nagyon jó, hogy képes küzdeni, plusz munkákat vállalni egy-egy javításért.
Pándy Gabriella: Now after a couple of months at last you are brave enough to ask to repeat, to stop, to clarify, to come up with genuine ideas. Once you do prepare for a lesson…see how efficient your learning process can be? Focusing your attention is less tiring in the long run than giving up too early and just fidgeting (Do you remember the words ’genuine’, ’efficient’, fidgeting’? We learnt them all!:) However, speaking English „starts at the end of your comfort zone” – sorry for not letting you stay in it. So you do have to pronounce that word a number of times before being able to say it. You do have to read aloud if you ever want to speak fluently. You do have to make the effort of thinking and communicating your ideas in English. And you do have to take the risk of making mistakes – if you do not escape (skipping every second lesson, by the way, is not a good idea if you really want to get along even if having a private lesson) … Just look how brave you are!
Toldy Emese: Úgy látom, Katát érdekli a biológia (főleg az emberi test), ezért mindent alaposan meg is tanul és mindent meg is tesz a jó eredményért. A füzetvezetése is szép, következetes és használható jegyzeteket készít. Ha ezen az úton halad tovább, akkor mindig el fogja érni azt, amit szeretne.
Szokol Ketlin
Összefoglaló:
12.15. 23:33
Az órákkal kapcsolatban nagyon fontosnak tartom a megfigyelést, az elmélyítést. Elkezdtem magamban értékelni ezt. Tudom, hogy mindig lehet jobban csinálni így folyamatosan kihívások elé kerülök. Tényleg olyan sok múlik egy kis plusz odafigyelésen, tartáson, elnyújtáson és ez egyre inkább nyilvánvaló. Ezt próbáltam az utóbbi időben szem előtt tartani. És azt, hogyha valami nem sikerül az nem feltétlenül kudarc. Sőt.. Ha képes vagyok tanulni belőle, minden helyzet a javamra válik.
Most már igazán örülök, hogy idén Tibi csoportjába kerültem. Az év elején azt éreztem ez olyan léc, amit nem tudok megugrani és attól is féltem, hogy a kudarcok egyre inkább csüggeszteni fognak (mint parkour órán). Tibi mindig azt mondja, ha egyszer sikerült valamit jól megcsinálnunk, azt úgy kell csinálnunk életünk végéig. Ez motivált a balett órákon, és ezt próbáltam belecsempészni a többi órába is. Nem tehetem meg azt, hogy visszalépek, csak mert mondjuk fáradt vagyok, vagy bátortalan.
Elkezdtem komolyan venni magamat.
Az év eleji munkatervemmel kapcsolatban (miszerint szeretnék időben jelen lenni mindenhol): sokkal inkább hasznosnak tartom a megfigyeléseimet ezzel kapcsolatban, mint hogy ténylegesen sikerült-e megvalósítanom.
Túl sok mindent halogatok. Nem csak a formális dolgokat, amik időhöz vannak kötve, és amiket általában lekések (mint pl. az értékelésem leadását), hanem a jelen levést is. A halogatás persze nem csak lustaságból adódik. Hajlamos vagyok nem elkezdeni dolgokat, mert nem érzem még rá magamat késznek, elég bátornak, ügyesnek, vagy egyszerűen csak annyira lefoglal, hogyan kellene csinálnom, hogy elfelejtem csinálni. Erre Tomi óráján jöttem rá, amikor is kézenállást kellett volna gyakorolni (vagyis inkább fordított testhelyzetbe billenést/lépést), és miközben ugyanúgy csináltam, ahogyan eddig bármikor, azon gondolkodtam, hogy majd az egyéni munka során megkérek valakit, hogy segítsen. Csakhogy Tomi minden információt, minden segítséget megadott az órán. Akkor miért nem csináltam? Ezt nem úgy értem, hogy elvárom magamtól, hogy mondanak valamit és azonnal úgy is teszem (azért jó volna), hanem hogy hiányzott az a plusz, hogy igazán bele merjek menni, hogy beleadjam az éppen meglévő energiáimat, hogy akkor és ott akarjam megvalósítani, nem később, nem valamikor a jövőben. Mindig, amikor halogatok valamit (akár tudattalanul is), egy kicsit becsapom önmagamat. A fejlődés bekövetkezik már csak attól, hogy bejárok az órákra nap mint nap, de azt érzem, ugyanazokkal a problémákkal küzdök, mert azt gondolom, lesz majd időm kijavítani. Ez nyugtat, amikor nem vagyok elég bátor jelen lenni. Mindezt azért mondom, mert úgy gondolom, a legtöbb hiányosságom, rossz berögződésem a halogatásból ered. A sok dolgot, amit félretettem, már nem tudom kezelni, így egyszerűen csak belekerültek egy felhőbe, közben olyan, mintha nem történne semmi, pontosabban nem élem meg, ami ténylegesen megtörténhetne. Ezt éreztem amikor elkapott a halogatás-késés-nemjelenlevés felhő. Azt gondolom, ezért érzem sokszor sikertelennek magam, miközben nagyon is nyugtat a „majd” gondolata.
Lőrinc Katalin: tudatosan, szépen dolgozol, látszik, hogy van előzetes tudásod a tárgyban, de a szép eredmény nemcsak ennek köszönhető. Figyelmesen, okosan építed be az órán kapott információkat az eddigiek közé, nem ülsz meg a babérokon, keresel és találsz kihívást magadnak az anyagban. Nemcsak formailag, – de tartalmilag (tehát: dinamika, súlyok, érzetek) is megvan neked ez az anyag, az embernek az a benyomása, hogy szervesen illik hozzád, a személyiségedhez. (Nem ismerlek elég jól ahhoz, hogy biztos lehessek ebben, de hogy magadévá tudod formálni, annak szemtanúja vagyok.) Dolgozz a vonalak elnyújtásán, minden legyen hosszabb, mutasson belülről, a végtelen felé!
Hód Adrienn: voltál, de inkább nem voltál.
Nem éreztem, hogy rajta lennel, követnéd és kíváncsi lennél magadra a folyamatokra. Ez volt kívülről az érzésem.
Bakó Tamás: altough you are motivated and like to dance in the classes I feel a lot of uncertainty. I know english is an issue yet. But that's not a problem. You'll learn it. Somehow the movements are small and not enough bold and brave. They stay in a small range so your body becomes careful therefore you never really try and experience things. Challenging yourself and experiment is actually missing from your practice. You will have to fancy some braveness and initiative to be able to try other aspects of the movements and experience the reality of techniques. It is time to work more on the embodiement of the substance of forms movements and dynamics.
Marco Torrice: open and receptive, I encourage her to work more on self trust, to invite to be watched and to expand her presence.
She worked really good but I believe she has a bigger potential.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: nagyon lelkes és koncentrált voltál. Jól használtad a testedet. Sokat kell foglalkoznod az ugrásaiddal hogy ezt is szerves részévé tudd tenni a mozgásodnak. Higgyél magadban mert rengeteg kapacitás van benned. Fektess hangsúlyt az erõsitésre és a fizikalitásra.
Kováts Tibor: Katalin, okosan, módszeresen, önállóan és nem utolsó sorban pontosan dolgozik. Minden nap ugyan olyan elszántan és nagy erőbedobással végzi a feladatokat. A szabályokat érti és hasznosítja, a gyakorlatok kivitelezése kapcsán. Szinte nincs rossz napja! Ugrásokban, forgásokban ügyesednie kellene. Egy kicsit lehetne önfeledtebb. Jobban átengedhetné az érzelmeket a testébe és ezen keresztül a táncába.
Pándy Gabriella: Such a great improvement since last year, don’t you think so? Hardly any lessons missed , receptive, courageous enough to take the initiative, willingness to communicate your thoughts, and also to activate the new vocabulary and grammar you have just learnt… I’m glad that it is so different from your performance last year. I wonder what you think of your performance in the role playing tasks… I guess all of us were amazed at your self-confidence when acting them out! Now at last you just seem to be on the way. (Still a bit less fidgeting and more writing, more practice please.)
Tot, Ana
Summary:
My work plan for this semester was based on my presence firstly.
I feel that I am on a good way and I still have a lot to work on, but the difference- I feel, and I got few feedbacks from the students also that I changed in a way. Now I know how it feels in myself, and how it affects my movements and dance. I felt it, and i knew when it is here and when not.
I am still looking for a constant "place" which is comfortable for me, which does not include being in first line in classes and showing of. Next step will be making it constant and present in every way.
I still feel like I need proof that I can become something from outside and that my belief is not enough, but dancing in Csabi's peace gave me energy and strong emotional support. I really believe that it had affect on my freedom in movement and dancing, exploring movement and feeling like a part of a comunity. It was great experience which made me willing to work.
Being in 3rd group in ballet was challenging and kind of "going back" into my previous work, i had some good times, some not so good, but I learned how to use muscles to support my moves and shapes and feelings when and what is good, what not. From this point I can work on myself, as I couldn't last year. I still have a problem with not knowing how much I can and could do. Highest point of my improvement this semester was in oktober when I could feel fast changes in my body movement.
This semester for me was more about what's happening in my head than in my body, but i believe it affects one another. In Marco's class I really could feel a difference in my mind, and I could see progress in myself.
Looking back at last year and Tomi's classes, this period (nov-dec) I was enjoying more, like at the end of the last year, and I was concentrated on what is beside movements, what feeling it gives, where it starts, why it is important. It helped me to understand a lot. I am still not able to apply It every time but I feel somehow that it is coming. I feel really calm and secure with knowing and understanding combinations.
It was strange and new feeling for me in Graham classes. I really didn't know what am I doing in the beginning of the year, my body didn't feel the essence of graham technique. As time passed, at some point, I accepted it and it suddenly came, I could feel the point of the class and when it happend..
I don't think I improved a lot in rhythm and dance classes this year. I feel I could do more, but somehow I couldn't involve myself more than this. Dancing in pairs was my stronger side, but the rest of learned things didn't go well. I expected more from me in these classes.
I liked the 3rd class we had in first period, and I think Rozsavolgyi Zsuzsa classes made a big change on how body should work in dance. Her exercises helped me to start to use the right muscles in right way and time, what changed my approach in ballet classes as far as in contemporary classes.
The most important thing this semester for me was not about my progress in technical way than I finally started to feel like I am enyoing the dance, peacefulness and joy that it gives. I am happy mostly because I didn't feel that way since I came in the school last september.
Lőrinc Katalin: this style really fits you, Ana! You are strong, decided, dynamic. All what is basic ingredient for this technique. You are using your weight very well, you’ve got precise lines. You always understand the task and you are always correct. So you don’t need to be shy: I don’t see why you hide yourself quite often. You should present yourself, come forward in every sens. I don’t know you enough to dare to say but I still do: may be a little loss of weight could make your dancing sharper, sparklier, (this last is all I miss a bit in your presence sometimes).
Hód Adrienn: you became more confident and braver. The patterns are more familiar for you? so I noticed individual solutions, directions and ways, explored by your body.
Bakó Tamás: I feel progression and fluctuation at the same time in your perfomance. I think you know yourself as a hardworking person. And actually you are but something is missing. Time to time you seem less motivated and only the potention is there but not available for you. What could be the reason of it? Maybe it's motivation, maybe it's strength-energy, maybe it's question of temper. Whatever it is you have to make it clear to yourself of what do you want and where you are heading to. Then confidence and trust can grow. And the potentions becomes reality. Even I point out this problems I have to add I'm more content with your work this year. Most of the time I saw the attempt to be involved and steady in the work. Making dance on another level.
Szonda Fanni: it is nice to know you! I think it was a good semester, but try to practise for each and every lesson. Try to find given times when you can practise, because it would be good for you too to see how you improve week after week! And after this you would be more and more confident, because you are talented! J
Marco Torrice: I perceived a big change. She became more refine, both in the movement that in the approach to the class. Sometimes I was honestly impressed about her skills in some of the tasks proposed.
I encourage her to trust more her skills and push more the edge of her potential, exploring more uncontrolled dynamics.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: you could be more open because you have good qualities in your body that you can use more for your benefit. You could be more brave and fearless to improve your skills in the partnering work.
Handel Edit: You worked well, you enjoyed it as well. You should work on your en dehors more. The streching is important for you to have easier legs.
Varga Dóra
Összefoglaló:
Határidő: 2015. december 15.
Nem érkezett be 2015 december 21. 15.00-ig
Beérkezett: 2015. december 22. 11:26:33
Szumma
Varga Dóra
Lelkesen indultam neki az első félévnek, és ez a lelkesedés ki is tartott az első periódus végéig, bár az utolsó hétre azért lefáradtam. A második periódus előrehaladtával sajnos csökkent bennem a lelkesedés.
Szuper tanáraink voltak és változatos órarendünk. Sok új impulzus ért engem és új mozgásformákkal, stílusokkal találkoztam.
A balettal nehezen indult nekem ez a tanév. Nehéz volt alkalmazkodni és megbarátkozni egy másik tanár (Tibi) stílusával, gyakorlataival, óráival. Kezdetben önbizalomhiánnyal küzdöttem, kétségeim voltak, hogy jó helyen vagyok e ebben a csoportban, és nem lenne e jobb visszamennem a Móni csoportjába. De aztán túllendültem a kétségeken. Tibis is mondta és egyetértek vele, hogy hullámzó volt a teljesítményem és a figyelmem szeptember óta. Pedig előző évben balettból úgy gondolom, egyenletes és kitartó volt a munkám.
Kezdetben alig tudtam valamit megjegyezni a gyakorlatokból, szerencsére ez javult, de még vannak hiányosságaim a koncentrálásban. Nehéz volt átszokni arra, hogy minden órán új gyakorlat van, és az alap, hogy egyből megjegyzem a gyakorlatot, és ezen felül még maradjon figyelmem arra is, hogy hogyan csinálom a gyakorlatokat, és korrigáljam magam. Tudtam, milyen területekkel dolgozom a saját testemen belül (gerinc felfelé húzása, belső comb, váll-lapocka terület), és még ezekkel kell folytatnom a munkát továbbra is.
Sikerélményem az ugrásokban van. Szerintem tavalyhoz képest sokat fejlődtem, magasabbra tudok ugrani. Megtaláltam a lábaimban azt az izomhasználatot, ami lehetővé teszi, hogy nagyobbat ugorjak.
Nagyon hasznos volt számomra, amikor Handel mesternő csoportja megfigyelt minket. Olyan visszajelzéseket kaptam, amik nagyobb általános hibáim, és nem tudtam róluk. Így utána ezekre a dolgokra is igyekeztem figyelni.
Azt gondolom, hogy alapvetően lassan alkalmazkodtam az új helyzethez (órához, tanárhoz), és a tavalyi kitartó motivációmhoz képest most nagyon ingadozó voltam.
A kortárs órákon, legyen szó bármelyik tanárunk órájáról, a lelkesedésem továbbra is töretlen volt, koncentráltan, motiváltan dolgoztam. Nyáron több technikai dolog beérett a testemben, és ez plusz motivációt és sikerélményt adott, hogy még lelkesebben dolgozzak. Erősebb és puhább lett a testem. Élveztem különböző tanárok stílusait tanulni, Máté akrobatikus óráit imádtam. Egyéniben, Hb-re készülés közben azzal foglalkoztam, hogy kerestem tovább, milyen akrobatikus dolgokra képes a testem. Az első periódus és Chen fizikailag kimerítő órái után jól estek újra Tomi lazább izomhasználatú órái, amik az ízületek artikulálásában és lazításában segítettek. A sok intenzív izomhasználatú munkától már kezdett bemerevedni a testem, és Tomi órái újra lepuhítottak. Nehéz volt ekkora csoportban dolgozni, és szerintem nem volt hatékony. Túl sokan voltunk, sokat kellett várni.
Tavaly hadilábon álltam a néptánccal, ebben a periódusban viszont kitartóan motivált voltam, sőt, vártam az órákat. Nyáron a néptánccal kapcsolatban is beértek dolgok a testemben, és ez a fejlődés lendületet adott. Úgy látszik, lassú volt a felfogásom, de nyáron esett le, hogy a magyar néptáncban az egyik legfontosabb dolog, a fent és lent hangsúly. Így ebben a periódusban már erre koncentrálva tudtam dolgozni. Fecske órája is sokat segített az alapok megértésében és megérzésében. Már a zenében is hallom többször a ritmust és a lüktetést. A bonyolultabb ritmikájú figurák viszont még mindig nehézséget okoznak. Úgy tudok könnyen új, bonyolultabb dolgokat megtanulni, ha lépésről, lépésre lassan átvesszük őket. A páros táncban most kizárólag a női szerepet tanultam, nőként ezt tartom fontosabbnak elsajátítani jelenleg.
A parkourral teljesen kibékültem, hogy ősszel-tavasszal az órarend része. Mivel erősebb lett a testem, ezeken az órákon is több dolgot voltam képes megcsinálni. A teljesítményem nem volt egyenletes, a legtöbb órán motivált voltam, de voltak órák, amikor kevés energia befektetéssel és koncentrációval dolgoztam. Kisebb létszámú csoportban jobban fent tudtam tartani a koncentrációt és az energiaszintemet. Nagyobb létszámú csoportnál néha sokat kellett várni, így a csoportdinamika is nehezebben működött.
A Grahammel kapcsolatban nagyon lelkes voltam az első periódusban. Örültem, hogy tanulunk modern technikát, olyan mozgásformát, ami viszonylag új a testemnek (keveset már tanultam korábban). Azt élveztem benne, hogy ez a mozgásforma alapból teljesen távol áll tőlem, és kihívás volt a testemet erre a fajta izomhasználatra és formára tanítani.
Az improvizáció órákban azt élveztem leginkább, hogy új utakat nyitott meg bennem a mozgásban leginkább formai szempontból. Adri feladatai néha ki tudtak szedni a megszokott mintáimból, és új irányokat nyitottak meg a testemben.
Az első periódusban motivált voltam a kreatív munkában, leginkább a kutató fázisban, amíg kerestem a mozdulatokat. Tény, hogy az ötletem nem volt tiszta. Nálam visszatérő probléma, hogy nem tudom pontosan megfogalmazni, mi az, amin dolgozni szeretnék, és ez hátráltat a munkafolyamatban. Nehéz úgy dolgozni valamin, hogy nincs meg a konkrét iránya, fókusza, amin dolgozom. A másik probléma ennél a kreatív munkámnál az volt, hogy túl későn kezdtem el összerakni, felépíteni az anyagot. A kutató folyamat volt a hosszabb, és nem hagytam elég időt a koreográfia kitalálására. Így a bemutatókor nem voltam eléggé felkészült, és csak a mozdulatok sorrendjének kivitelezésére maradt figyelmem.
A második periódusban a kreatív munkám sikertelen volt. Voltak ötleteim, de egyiket se tudtam igazán kézbe venni és irányítani. Elindult a munkafolyamat, de hamar megrekedt, nem volt ötletem, hogyan tovább, nem voltam motivált. Alapvetően mélypont volt nekem a második periódus, úgyhogy ez is közrejátszott abban, hogy nem sikerült a kreatív munkámat végigvinni. Meg talán az is, hogy az ötlet nem volt elég motiváló számomra. Azt tapasztaltam eddig, hogy az olyan ötletek tudnak leginkább motiválni, amik a fizikai képességeimet és határaimat feszegetik, a fizikalitásról szólnak, fizikailag állítanak kihívás elé. Legalábbis azokat az ötleteket tudom jobban konkretizálni, amik a test és a mozgás irányaira vonatkoznak. De ebben is lehetnék még sokkal tudatosabb és elemzőbb. Érdekelne a továbbiakban a dinamikával, ritmussal (idővel) és a térrel is dolgozni. A Proxemika témája a térre vonatkozóan ad lehetőséget. De tisztában vagyok vele, hogy számomra nehézséget jelent a teret átfogóan látni és rendezni.
Lőrinc Katalin: tapasztalt vagy, tudásod sokoldalú, tested sok mindent tud, agyad még többet. És persze, ahogy ez lenni szokott: minél többet tud az ember, annál többet kételkedik is, és annál több nehézséget is felfedez. Így van ez nálad is, és bár ez az anyag nem haladja meg semmilyen szinten a képességeidet és a tudásszintedet, azért találsz magadnak benne szenvednivalót… Gondolj mindig a nyújtás-minőségre (tehát: NE a feszítésre), keresd a rugalmas izomhasználat lehetőségét. (A stílus valamelyes szigorának ez nem mond ellent, az a része neked amúgy is megvan, hisz van egy érett belső tartásod, ami ahhoz kell.) Keresd még inkább annak a lehetőségét, hogyan működtetheted úgy a teljes testet, hogy ne egyenletes erővel mindenütt, hanem az egyes testrészeken annyit és olyat, ami oda optimális.
Hód Adrienn: csendes es figyelmes. Azt ereztem, hogy szépen magadnak adagolva lépsz, haladsz, nem hangos, amit csinálsz, nem harsány, sajátos út, számomra kissé ismeretlen még de nézem es figyelek, hogy mi is ez.
Bakó Tamás: as I see this year you are more decided. You seem motivated and steady. The result is very visible. You make a lot of progress. You are more confident in possesing the materials and the information, the inconvenience known from the last year luckily falls out. There is clearity in posture, body and spatial awareness, there is also a strong attempt to make the right amount of effort and control in making movements. You also become familiar with the logic of the vocabulary of the classs, grasping the qualities successfully. You seem very much in tune and stable now. Keep up the good work!
Marco Torrice: she has the tendency of being really analytic, spending more time to think about the next movement then actually moving. I believe that this approach, beside being part of her personality, is as well a step of a learning process. A really important one!
Nevertheless is equally important to be aware of our own tendencies in order to overcome them and realize the great result of all the mental effort.
She definitely had the chance to experience herself what I’m writing about, having nice moments of a rich and articulated dancing.
Mészáros Máté, Horváth Nóri: nagyon lelkes vagy az òrákon és aktívan részt veszel a kérdésekben a tanulási folyamatban. Legyél nyitott a korekciókra és próbálj ki több verziót is ugyanarra a mozgásra. Színesebbé és egyedibbé válhatsz ezáltal.
Kováts Tibor: Dóri hangulata és így a teljesítménye is nagyon ingadozó. Figyelme nem elég erős. Pedig ezek nélkül nem lesz folyamatos és látványos a fejlődése. Több önbizalomra, nagyobb koncentrációra, és sokkal több türelemre lenne szüksége. Az eredményekért hosszasan kell küzdeni és ezt tudomásul kell venni. A gyakorlatok sorrendjének megjegyzése gondokat okoz neki és ez kihat, a mozdulatok kivitelezésére, negatív irányban. Ezért fokozottan szükséges esetedben a ráhangolódás és az egyéni felkészülés nap, mint nap! Ne az instant eredményeket, hanem a napi, kiegyensúlyozott munkát helyezd előnybe, ami idővel meghozza a tartós eredményeket és a tudást.
Zhang Mary
Összefoglaló:
A munkatervem nagy részét sikerült teljesítenem, kivéve egy dolgot, az olasz érettségit, mert azelőtt még osztályozó vizsgát kell tennem és csak azután tudok jelentkezni az érettségire. Erre második félévben fogok menni, májusban. Ebben a félévben a ritmusérzékem fejlődött a legjobban, nagyon sok minden világossá vált számomra és úgy érzem, hogy ebben a zongoratanáromnak is nagy szerepe volt, köszönöm neki. A kutatásom jó irányba ment, tudtam vele haladni és megszületett az a minőség, amit szerettem volna látni. Ezt a munkát szeretném folytatni a következő periódusban is. A balett órákon sokat küzdöttem a hátammal és a kezemre túl sok feszültség megy, főleg az ujjaimra, amiket emiatt nagyon viccesen is tartok, de már kezd javulni ez az állapot. A többi táncórán nincs nagy gondom, kivéve a néptáncban a ritmus, de az utóbbi két hétben egész jól tudtam követni. Az elmúlt két periódusban viszont nagyon hullámzó volt az energiám, koncentrációm, figyelmem és a munka is. Sok dolog összejött most, egy kicsit szét voltam esve, sokszor nem is akartam bejárni az órákra. Elveszett a motivációm a táncban. Volt egy időszak, amikor azt éreztem, nem akarom ezt a szakmát folytatni, de az utolsó héten sikerült összeszednem magam. A közismereti órák közül a töri az, ami nem igazán megy, sajnos. Őszintén szólva nem is szeretem, nem vagyok aktív az órákon, nagyrészt nem is tudom, hogy a tanát miről beszél..egyik fülemen be, a másikon ki. A magyar órán hullámzó volt a figyelmem, jelenlétem; néha nagyon fáradtan mentem be, nem reagáltam a tanár megszólítására, és volt olyan eset is, amikor egész óra alatt egy szót sem szóltam, Matek az megy, értem és csinálom. Összességében, ez nem volt az én félévem.
Lőrinc Katalin: ó, hol van már az a lányka, aki alig értette, hogy mi történik a teremben, még tavaly? Szép, harmonikus és főként: mélyről fakadó nálad a mozdulat. Tudsz „lényegileg” táncolni, és nem formailag. (Miközben a forma is rendben van.) Persze vannak elkalandozások, figyelem-kihagyások (ez régebben is volt), ezen azért lehet dolgozni. (Vagy lehet, hogy még most is van, hogy nem mindent értesz? Nyugodtan lehet kérdezni!) Elég sokszor voltál beteg is: fontos, hogy erősítsd a szervezetedet, dobj be minden energiát oda, ahova emiatt szükség lehet.
Hód Adrienn: kiegyensúlyozott. Bátran kísérleteztél és alakítottad a történéseket. Biztonságosan dolgozol a testeddel, erős es gyors. Készen áll mindenféle mozgásra, helyzetre. Nyitott es érdeklődő.
Juhász Iván: Mary ebben az évben is hasonlóan kezdett, és meg is maradt a kezdeti energia. Szerencsére kevesebb a betegségből következő hiányzás, úgyhogy kevesebbet is kellett pótolnia.
A többiekkel együttműködő, persze jobban kedvelem, ha jó kedve van, mert néha hallgatag, és egykedvűen jegyzetel, olyankor nehezebb bevonni a munkába.
Egyre érettebb és értőbb a véleményalkotása, azt gondolom, hogy az irodalmi szövegekkel jól boldogul, és ki tud alakítani értékítéleteket, valamint felfogja a művészeti törekvések irányát és eszközeit.
Néha türelmet kellett tanúsítanom a számonkérés idejét illetően, mert előfordult, hogy később tudott csak felkészülni, megírni valamit, mint a többiek. Ezt pillanatnyilag meg lehet tenni, de jó lenne, ha kevésszer kellene a többi lányhoz képest módosítani időpontokon.
Örülök, hogy a szókincse egyre bővebb, fontos számára, hogy egyre árnyaltabban tudja kifejezni magát, egyébként szóban csak néha kell korrigálni a mondatait, szavait, azonban írásban még nehezebb a magyar nyelvűség: szótévesztés, toldalék, helyesírás még további türelmet és igyekezetet követelnek – minderre szükség is lesz a jövő évben.
A többiekkel együttműködő, jól bírja a terhelést, az előző évekhez képest nem annyira fáradékony.
Idővel a csoport hajtómotorja lehet, mert van benne törekvés, igényesség és akarat.
Bakó Tamás: unfortunately you were missing a lot from my classes in this period. And when you were there generally you seemed tired and weak. I hope you'll find your way back soon to work with full thurst! Actually it started a bit in the last weeks. Last year you made an outstanding progress. And we all wish that it goes on so dynamic as it began! My last notable memory of your work happened in the creative week. You were very much in tune consistent and convincing. Clear in posture, body and spatial awreness, you had strength and you were familiar with all the vocabularies. Try to get back to that level finding continuity finding your harmony! Go!
Marco Torrice: really intelligent mover, a quite presence that is able to work softly and constantly, with a good awareness of her self as much as of the other keep on!
Mészáros Máté, Horváth Nóri: nagyon jól dolgoztál és sok mindent jòl vettél. Dolgozz a koordinációdon, mert sok informació idõbe telik mire beépül és hasznalni tudod. Keress olyan mòdszert, amivel fejlesztheted a tanulási, befogadási folyamatot.
Kováts Tibor: Mary, sajnos egészségi problémái miatt, hullámzó teljesítményt nyújt. Nem csoda, hiszen a figyelme a rossz közérzetére terelődik. Viszont, ha jobb állapotban van, akkor nagyon szépen teljesít. Neki is nagyon nagy az önbizalom hiánya és ez nagyban befolyásolja eredményességét. Bár az utóbbi időben, mint ha önbizalma javult volna, egy kicsit. Láb munkája jó. Felsőtest tartása javult. A kar munkája is jobb lett. A kézfején az újjak elrendezése hibás és nem is javul. Ezt ki kellene már javítani. Forgás, ugrás technikán még sok munka van.
Szilágyi Gábor: Maryvel második éve dolgozunk együtt. Nekem ő a metronóm. Bár kicsit késve indul, de pontosan végez. Még egy mondatot sem lehet befejezni, ha az óra ütött. Ez számomra a kötelességteljesítés példája, de csak a széleit tekintve. Aminek belül kellene lennie, az már nem olyan éles, mint a határvonalak. Egy képnek nem a kerete, hanem a rajzolata a lényege!
Kollányi Fruzsina: Mary tisztességesen próbál részt venni a matekórákon, visszajelezni, ha nem ért valamit, de azt látom, hogy néha visszahúzódik, nincs ereje együtt gondolkodni, holott az matekban sajjnos egy kihagyhatatlan lépés a megértés felé. Közben kifejezetten jó képességei vannak, úgyhogy remélem, hogy a második félévben még több energiát tud a matekra szánni és mi is jobban tudjuk majd segíteni őt a jókedvű tanulásban.
Pándy Gabriella: I cannot figure out what it was like last year but now it seems to me that an English lesson for you is a primary means of gaining and building self-confidence: learning so different languages at the same time is a great advantage you can make use of. You have strong listening and speaking capacities and you are also very good at role playing. I am glad to see you trying to activate the grammar and vocabulary you have just learnt. What you need to practise more is writing – to help you be even more self-confident.
Toldy Emese: Mary kezdetben talán kevésbé volt lelkes, azonban úgy látom, idővel megjött a kedve a tanuláshoz és ez a jegyein is látszik. Már többször jelentkezik az órákon, többször látok rajta érdeklődést, mint az elején. Sajnos sokszor van a telefonjával is elfoglalva, amiről le kéne szoknia. Remélem, kitart a lelkesedés még sokáig.