Egy f\u0151iskola is iskola
\n<\/h3>\n

\n\tMióta az új generációk életre nevelése részben kilépett a családi és más természetes közegekb\u0151l iskolába küldjük a fiatalokat. Az iskola három f\u0151 funkciója: az ismeretátadás, a kreativitás fejlesztés és a szocializáció. Ha e három viszonya és aránya organikus és a tanulási\/tanítási folyamatok résztvev\u0151inek, valamint a fenntartónak a motivációja töretlen, van remény az iskola hatékony m\u0171ködésére.\n<\/p>\n

\n\tMaximalizmus, szakmaiság, fejl\u0151d\u0151képesség, tisztelet
\n<\/h3>\n
\n\tNem gyengeségünk tiszteletbentartása, elfogadása, hanem a befektetett munka, a teljesítmény és az eredmény tisztelete. Ha ez a néhány vonás meghatároz egy pedagógiát, akkor a Budapest Kortárstánc F\u0151iskolának van sajátos pedagógiai rendszere, melyet a tanárok munkájának hasonlósága és különböz\u0151sége együttesen fémjelez.\n<\/p>\n

\n\tSzakemberképzés, m\u0171vészképzés, értelmiségi képzés, személyiségfejlesztés
\n<\/h3>\n
\n\tEls\u0151sorban emberek vagyunk, és csak másodsorban szakemberek. A BKTF az el\u0151adóm\u0171vészetek területén sikeres szakemberek képzésére vállalkozott. Szakember mivoltunk nem jelenthet szakbarbárságot, az el\u0151adóm\u0171vész akkor lesz sikeres, ha szakmáját nem virtuális, hanem valóságos közegben gyakorolja, értelmiségi felel\u0151sséggel, és azon belül megmaradva a m\u0171vész-értelmiség eszköztáránál. Ha az egyik síkon elakadunk, a másik síkról áttekintve megkapjuk a választ. A F\u0151iskolán folyó képzés gyakorlatias, a testet a középpontba állító, célszer\u0171. Az életre, a pályára felkészít\u0151 program részkérdéseir\u0151l az alapelvek alkalmazásával hozunk döntéseket, ami segít elkerülni az esetlegességeket, az elbizonytalanodást.\n<\/p>\n

\n\tA motiváció a tanulási folyamat alapja
\n<\/h3>\n
\n\tEgyetlen dolgot kell hoznia a diáknak magának: a motivációt. Azt nem tudunk adni, nem tudunk kölcsönözni. A pedagógiai folyamat halála, ha ez nincs, hiányzik. A motiváció ugyanúgy fejleszthet\u0151, és fejlesztend\u0151, mint bármi, ami él\u0151, ami emberi. Ha a diák nem hozza magával az életképes magot, locsolgathatjuk, dédelgethetjük a semmit: nem jutunk semmire. A motiváció nem igen\/nem kérdés. A motiváció „vektorjelenség”: iránya is van, eredete, ered\u0151je is, és van energiája, mértéke, tartóssága, hossza, s\u0151t tartalmassága, mélysége, sodró ereje. Ezt kell megismernie diáknak, tanárnak, … és majd a közönségnek is.\n<\/p>\n

\n\tTehetség
\n<\/h3>\n
\n\tMondják, mondogatják, hogy az iskola nem csak motivációt, de tehetséget sem tud adni. „Az vagy van, vagy nincs.” Adni tényleg nem tud, de – ha van erre motiváció – fel tudja kutatni, meg tudja keresni. Legalábbis tud ebben segíteni. Mert mindenki tehetséges! Mindenkiben van tehetség! Kétségkívül van olyan, akiben ez a tehetség a felszínen lángol, és van, akiben mélyen fortyog, vagy akár valami oknál fogva – talán csak pillanatnyilag, talán csak átmenetileg – el van fojtva. De ez a különbség nem mond semmit a tehetség lényegi min\u0151ségér\u0151l.\n<\/p>\n

\n\tMester\/tanítvány viszony
\n<\/h3>\n
\n\tA „tanulásra” annak összes biztonságával, nyugalmával, türelmével és összes unalmával, lassúságával, nehezen emészthet\u0151ségével együtt legalkalmasabb egy teljesen asszimetrikus viszony: a mester\/tanítvány, a tanár\/diák viszony. Mert a mester tanítvány viszony valójában a szül\u0151 gyerek viszony társadalmasítása, az intim, a családi szférából, a személyes, a közszférába emelése. Aki könnyen éli meg, hogy ez valójában nem jelent értékkülönbséget, alárendeltséget, aki megérti, hogy a hierarchia egy szerep, egy szituáció, a tanulás\/tanítás folyamatát legjobban szolgáló átmeneti állapot, az minden nehézség ellenére az ugyane tudással rendelkez\u0151 mestert\u0151l élvezettel és könnyen tanul. Aki érdeménél feljebb látja a mestert, el\u0151bb-utóbb saját illúziója meghiúsulásának vesztese lesz. Aki alulértékeli magát e viszonyban, alul is marad. Soha nem, – vagy csak lassan, nagyon nehezen és sohasem teljesen – fog onnan kikecmeregni. A tanítás célja nem az, hogy utolérjen bennünket a tanítvány, hanem hogy messze túlszárnyaljon. Aki követ, legfeljebb második marad.\n<\/p>\n

\n\tMit tanulunk? Mit tanítunk?
\n<\/h3>\n
\n\tA tánc szakokon – például – különféle táncokat tanulunk? Nem! Táncolni tanulunk! Tehát nem els\u0151sorban táncokat tanulunk. És nem is els\u0151sorban táncolunk, hanem az iskolában els\u0151sorban tanulunk. A tánctanulásban legtöbbször nem a tánc a nehéz, hanem a tanulás. Érdemes tehát megtanulni tanulni. Aztán jöhet a tánc, a táncok, a táncolás, a tánc készítése, bemutatása, el\u0151adása és felhasználása ezer privát és közösségi célra. És jöhet az akrobatika, a cirkuszi zsánerek sokasága, a színháztechnikai, esélyegyenl\u0151ségi, ismeretek, az elmélet, a produkciós munka. A tananyag más, de az ember, aki tanul, és ahogyan tanul, az lényegében – szakoktól függetlenül – ugyanaz.\n<\/p>\n

\n\tReflektív tanulás
\n<\/h3>\n
\n\tA tanulás\/tanítás spontán és tervezett folyamatok összjátékában valósul meg. A két véglet együtttartásának eszköze a reflektivitás: a cselekvés és a cselekvésr\u0151l való gondolkodás egyidej\u0171 megvalósítása. Minden emberi cselekvés záloga a reflektivitás jelenléte, de az el\u0151adóm\u0171vészeti tevékenységnek ez sine qua-nonja. Szerencsés egybeesés, kivételes lehet\u0151ség, hogy a tanulás módszerének és tárgyának központjában ugyanaz áll: a reflektivitás gyakorlása. Érzékletesen példázza a fenti teoretikus fejtegetést ha belegondolunk egy tripla tour en l’air vagy egy tripla szaltó tanulásába és el\u0151adásába.\n<\/p>\n

\n\tAlternatív gondolkodás
\n<\/h3>\n
\n\tAz alternatív gondolkodás a tanulás tárgyához szorosan köt\u0151d\u0151 módszer: a kreativitás, a színház, a tánc lényegi segít\u0151je. Az alternatív gondolkodás empátiára is nevel. Annak belátása, hogy bizonyos alternatívák nem a mi alternatíváink, felszabadító lehet. Mások alternatíváinak megismerése, nem jelenti azok elfogadását, de megértésüket igen. Ez segíthet gazdagítani a sajátjainkat.\n<\/p>\n

\n\tTranszferábilis tudás
\n<\/h3>\n
\n\tA természet, az emberi világ törvényei egységesek, ami igaz az egyik területen igaz a másikon is. Amit megtanultam az egyik órán, az csak akkor helyes, ha a megszerzett tudás alkalmazható a másikon is. Az átadott információ közös nevez\u0151re, közös alapra helyezve alkalmazható lesz a m\u0171vészet, az élet más területein is.\n<\/p>\n

\n\tTranszdiszciplinaritás
\n<\/h3>\n
\n\tA különböz\u0151 tudás és cselekvési területek szerves összekapcsolásának magasiskolája a transzdiszciplinaritás. Gyakorlása kapcsán három fajta intelligenciáról beszélhetünk: az analitikus intelligenciáról, az érzelmi intelligenciáról és a test intelligenciájáról. Kiélezett helyzetekben – a színpad, a porond mindig ilyen – nem egyik vagy másik megismerési forma, hanem a hármat egyesít\u0151, komplexebb, teljesebb magatartás a célravezet\u0151.\n<\/p>\n

\n\tEgyéni tanulás
\n<\/h3>\n
\n\tAmennyire igaz, hogy senki nem lesz autonóm m\u0171vész teljesen autodidakta módon, annyira igaz, hogy senki nem lesz m\u0171vész, ha legalább némiképp nem autodidakta is. Ha nem tanítja önmagát. Néha jobban, néha kevésbé, néha alig, néha szinte teljesen. Amennyire igaz, hogy a jó mester nélkül kicsi a remény az eredményre, annyira igaz, hogy csak a tanítvány teszi mesterré a mestert, és csak az önálló tanulás vezet önállósághoz. Az egyéni munka intenzitása a motiváció, a tehetség, a tanulás\/tanítás eredményességének precíz fokmér\u0151je. Az ex-diákok visszajelzései, az összehasonlítás más hivatásos kortárstánc iskolák módszertárával, saját curriculumfejleszt\u0151 együttgondolkodásunk, mind-mind egyre inkább felértékelték ezt a tanulási- és munka-formát. Ez a nap-mint-nap visszatér\u0151 másfél óra az iskola programjának központi eleme.<\/div>\n<\/p>\n
\n\tKelt Piliszentkereszten 2020. november 27-én
\n\tUtolsó módosítás: 2020. december 5.\n<\/p>\n
\n\tAngelus Iván sk.
\n\tBKTF
\n\tAlapító \/ Rektor<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
Egy f\u0151iskola is iskola Mióta az új generációk életre nevelése részben kilépett a családi és más természetes közegekb\u0151l iskolába küldjük a fiatalokat. Az iskola három f\u0151 funkciója: az ismeretátadás, a kreativitás fejlesztés és a szocializáció. Ha e három viszonya és aránya organikus és a tanulási\/tanítási folyamatok résztvev\u0151inek, valamint a fenntartónak a motivációja töretlen, van remény […]<\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17518"}],"collection":[{"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=17518"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17518\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":17620,"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/17518\/revisions\/17620"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=17518"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=17518"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/tanc.org.hu\/wp\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=17518"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}