A cirkuszművészet pedagógiai célú felosztása rendszertani alapon

Last update: 2021. 05. 07. at 19:28

A cirkuszművészet (circus art)
– ágazatai (sector)
– zsánercsoportokra (genre-group) oszthatóak, a
– zsánereken (genre) belül 
– rutinok (routin)
alkotják a képzés pedagógiai céllal, rendszertani alapokon csoportosított anyagát.

A táblázatba foglalt képzési kínálat követi a cirkuszművészet élő folyamatait. Elég az állatszámok kérdésére vagy a korszerű technikai eszközök cirkuszi megjelenésére gondolnunk. Az adott időszak jelentkezőinek érdeklődése és a pillanatnyi pedagógus kínálat tovább árnyalja a kultúrtörténeti folyamatok képzési anyag összetételére gyakorolt hatásait.

116 elemi kategóriát – zsánert vagy ha pedagógiai okból szükséges volt a zsáneren belül rutint – különböztettünk meg, melyeket 24 zsánercsoportba, azokat pedig a cirkuszművészet 5 fő ágazatába soroltuk. Ez felöleli a mai cirkuszművészet egészét.

A tananyagot nem a számok (number, act), trükkök, produkciók felől közelítjük meg, hanem a művész személyisége, érdeklődése, céljai, fizikális, mozgáskoordinációs alkata, képességei, az adott zsáner tárgyi és személyi feltételei, és a pedagógiai lehetőségek felől.

Természetesen a produkció-orientált hagyományos, családi, dinasztikus nevelés során is figyelembe vették, ki mire képes és természetes, hogy a kompetencia alapú intézményes képzésben is motivációs erővel bírnak a piaci szempontok. Mégse mindegy, hogy melyik a kiindulópont és melyik a kísérőjelenség.

A felsőoktatási intézmény egyfajta garanciát nyújt a társadalomnak, hogy az innen útjára bocsátott művész diplomája a színvonal, a biztonság, a társadalmi felelősség biztosítéka.

A felvételi folyamat során a főiskola szakemberei a jelentkező személyiségének és képességeinek ismeretében megbizonyosodnak arról, hogy a jelentkező a főiskola által felkínált úton végighaladva képes lesz cirkuszművészként elindulni pályáján.

A cirkuszművészet rendkívül szerteágazó tartalmú fogalom. A művésztől sokszor ellentétes tulajdonságokat igényelnek. (Pl. untermann vs. kaucsukember, bohóc vs. fliegende elkapó, …)

Ennek tudatában kell meghatározni, hogy a felvéleli során melyek a minden jelentkezőtől elvárható és melyek a konkrét zsánercsoportok, zsánerek, rutinok vagy akár a rutinokon belüli szerepkörök (role) által megkövetelt tulajdonságok.    

Az alapok hasonlóak, de a tudásanyag specializálódás nagyon hamar kezdődik és nagyon szerteágazó. Ráadásul a cirkusziskolában olyat kell tanítani, arra kell felkészülni, amit a világon senki más nem tud. 

A főiskola minden hallgatója kialakítja saját szakterületét: más-más "tudás-kosárba" gyűjti a saját, személyre szabott szakterületéhez, repertoárjához szükséges tudást.

Minden hallgató
– több zsánercsoport vonatkozásában szerez általános, alapszintű tudást, 
– elmélyül a cirkuszi előadóművészet egy-két – hozzá legközelebb álló – zsánerében
– legalább egy zsánerben kimagasló, kivételes szintre jut

Az 'Élményalapú, integrált cirkuszművészet gyakorlat és elmélet' tantárgy ennek a nagyon speciális és speciális szuerkezetű tudásanyagnak ad célszerű és rugalmas keretet.

A CIRKUSZMŰVÉSZET PEDAGÓGIAI CÉLÚ RENDSZERTANI ALAPÚ FELOSZTÁSA  TÁBLÁZAT – PDF
Cirkuszművészet pedagógiai csoportosítása rendszertani alapon_számozott lista – pdf