A cirkuszművészet pedagógiai célú felosztása rendszertani alapokon 1.1.-2021 február

Továbbfejlesztett változat:

A cirkuszművészet pedagógiai célú felosztása rendszertani alapon


A cirkuszművészet felsőoktatási keretek közé illesztésének terve tette szükségessé, hogy újragondoljuk a cirkuszi produkciókhoz vezető szakmai, pedagógiai felkészítés útját. A korábbi rendszerben a képzés jellemzően a konkért produkciók igényeinek megfelelően történt, az alkatilag megfelelő, jó adottságokkal rendelkező, esetleg rokonterületről érkező jelöltet megtanították mindenre, amire egy adott produkció előadásához szüksége lehetett. A képzés sok esetben családi alapon történt, a legtöbb cirkuszművész belenőtt vagy beházasodott a szakmába. A Baross Imre Szakközépiskola hozzájárult a szakmai fejlesztés rendszeresebbé tételéhez, számos magániskola működik a területen, a sportok, az extrém sportok, az akrobatikus utcatáncok és az amatőr cirkuszművészet eredményei mind-mind hozzájárulnak a fejlődéshez. A meglévő törekvésekkel együttműködve, a hagyományokra építve és a társművészetek, különösen a kortárstánc módszertani, pedagógiai eredményeit is felhasználva dolgozunk a főiskolai alap- (BA) és mesterképzés (MA) beindításán. Az infrastruktúra, a tárgyi feltételek, a pénzügyi és a jogi, akkreditációs háttér megteremtése mellett legfontosabb az eredményes program kialakítása és természetesen a programot, az iskolát sajátjaként kezelő, elkötelezett tanári és munkatársi gárda.

Az akkreditált Cirkuszművészet BA és MA szakok jogszabályban foglalt Képzési és Kimeneti Követelményeihez vezető útnak elsősorban a szakmai követelményeknek kell megfelelnie úgy, hogy az illeszkedjen a magyar felsőoktatás rendszeréhez. A szakon három nagy tantárgyba szervezve folyik a képzés

– Integrált élményalapú szakmai gyakorlat és elmélet
– Kreativitás
– Társadalmi kompetenciák

Az alábbi felosztás az Integrált élményalapú szakmai gyakorlat és elmélet tantárgy szakmai alapját megteremtő szakanyag.

Az élet bármely területét, így a cirkuszművészetet is sokféleképp lehet rendszerezni. A rendszer az anyag – esetünkben a cirkusz rendkívül szerteágazó világa – és a rendszerező szándékainak, céljainak függvénye. Lehetett (volna) a cirkuszművészetet a produkciók eszközigénye, az artisták alkata, képességei, a fellépők létszáma, a felkészülés, az eszközállomány költségessége, az előadás dramturgiai szempontjai szerint felosztani. Ezek és a többi lehetséges szempont alkalmazása helyett más utat kellett választanunk. Az előbbiek közös tulajdonsága, hogy az egyes számok illetve a produkció felől közelíti meg a cirkuszművészetet. Mi a másik irányból, nem a végcél felől, hanem az alapok felől kezdtük az építkezést, igyekezve persze nem szem elől téveszteni a célt.

A cél organikus tudású, sokoldalúan, a legmagasabb szinten képzett művészek nevelése úgy, hogy a művészek megtalálják az alkatuknak, személyiségüknek, céljaiknak legmegfelelőbb utakat, úgy, hogy fellkészültségük lehetővé tegye, hogy a lehető leghosszabb ideig legyenek képesek ezen a rendkívüli kihívásokkal járó pályán egészségesen, sikeresen haladni.

Ennek érdekében nem pusztán konkrét számok végrehajtására specilizált artistákat, hanem több területen is fejlődni képes, sokoldalú és előadóművészi értelemben is felkészült művészek nevelését tűztük ki célul. A legegyszerűbb rendszertani alapokra helyeztük a cikruszművészet egészét, azt remélve, hogy e felosztás segíteni fogja, hogy a leendő művész és a tanár megtalálja természetes helyét az iskola szaktantermeiben, a napi, heti és a több periódusra osztott tanév folyamatában.

Felosztásunk legkisebb egysége ezért nem produkciós alapú, nem a cirkuszi "szám", hanem a számok alapjait képező fizikai valóság.

Megfigyeltük, hogy a művészek sok esetben nem használnak eszközöket, művészetük központját – a tánchoz hasonlóan – saját testük képezi.
Más esetekben a használt eszközök, rekvizitek magát a testet helyezik kihívásokkal teli helyzetbe.
Megint más esetekben maga az eszköz, az eszköz virtuóz manipulációja kerül a középpontba.
Különleges eset az önálló életet élő "eszköz", az állat, illetve mozgó gépezetek irányítása.
Egyik csoportba sem sorolható, de nincs nélküle cirkusz: a bohóc.

Rendszertani fogalmaink:


TERÜLET

zsáner

alzsáner

rutin


Egyes zsánerek szerteágazóak, ezért alzsánerekre osztottuk és még az alzsánerek is sok "rutint" tartalmaztak. Néhol a rutinokat lehetett közvetlenül a zsánerekbe sorolni.  Más zsánereket egyáltalán nem osztottunk fel.

A TALAJAKROBATIKA esetében az eszköztelen testi ügyességet fejlesztjük egyéni vagy csoportos formákban. A talajakrobatika azért is fontos, mert kisebb nagyobb mértékben a cirkusz minden területén építeni lehet az itt megszerzett alapokra.

Az ESZKÖZÖS AKROBATIKA területe képzési szempontból két nagy alterületre oszlik, az egyik esetében a művész az eszközön dolgozik, a másik esetben függ az eszközről.

A harmadik nagy terület…  

TALAJAKROBATIKA

statikus

szóló

kézenállás/handstand
fejenállás/kopfstand
kaucsuk (hátra)
krizsnyik
kígyóember

csoport

erőember
gúla

dinamikus

szóló

ugrás
akrobatikus tánc

csoport

dobó
ikária dobó
dinamikus handaufhand
excentrik (parter-talaj)

ESZKÖZÖS AKROBATIKA

ugrószerek

rugalmas talaj, szőnyeg
dobbantó
gumiasztal
oroszrúd
deszka
hinta

függőleges tengely

kínai rúd
kandeláber
indiai rúd

vízszintes tengely

talajon álló nyújtó (reckszám)
korlát

balansz

kézenállás (handstand)

pálcán
széken, asztalon, …
washington-trapéz

fejenállás (kopfstand)

létra

gólyaláb

gördülő eszközök

görgő
golyó
labda
monocikli
kerékpár (bicikli)
görkorcsolya (egysoros, kétsoros)
gördeszka
cyr kerék
rönrád

kötéltánc

alacsonydrót
magasdrót
lengődrót
stackline

hula-hoop

átugrás karikákon

FÜGGŐ AKROBATIKA

trapéz

lengő trapéz szóló
lengő trapéz (fliegende)

soft (lágyeszközök)

tissue
hammock
háló
gurtni
gyűrű
bungie
háló
lógó kötél
lengőkötél
lánc

hard (szilárd eszközök)

karika (kocka, csillár, …)
sitz
száj
copf (zwilling akrobaten)
lógó rúd
lengő kínai rúd

ÜGYESSÉG

zsonglőr

labda
buzogány
karika
vegyes eszköz
ördögbot
diabolo
gentleman
villám
tűz- és kardnyelő
kardbalansz
késdobáló
tányérforgatás

bűvész

mikromágia

kártya
zseton
chop cup

manipuláció

chicagói golyó
kártyaturné
cigaretta turné
kötél, csomó
coin

entertainment

kínai karika
kendő rutin
bot
kisállat (nyúl, galamb)
tűz manipuláció
gyertya turné
tenyér tűz
fáklya
láng átvitel

illúzió

személy megjelenítés
személy eltüntetés
lebegések
vágások

gyorsöltözés

mentalista

zsebtolvajlás

ÁLLATIDOMÍTÁS

vadállat

nagymacskák
hüllők

kisállat

kutya
rágcsáló
szárnyas

nagyállat


elefánt

egzotikus állat

teve
láma

vizi állat

delfin

JÁRMŰ

motor
autó
drón
repülő

BOHÓC

 

 


A felosztás a Budapest Kortárstánc Főiskola Tanári MA csoportjának kerekasztal beszélgetéseinek, illetve az ahhoz készült munkaanyagok felhasználásával készült.

A tantárgyfejlesztés a BKTF és a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ (korábban MACIVA) között 2019 tavaszán kötött megállapodás alapján történik Péter Petra és Reidl Kamilla közreműködésével, Angelus Iván vezetésével.  

Külön köszönet:
Greifenstein János – bohócmesterség, informatika
Fekete Péter – bűvészet
Hajagos László – talajakrobatika
Simet Olga – talajakrobatika 
Ott Olivér – gumiasztal
Nikolas Pulka – légtorna
Sulyok MIklós – matematikus, halmazelmélet
Vincze Tünde – légtorna