Német Ildikó | 2015 –

WORKPLAN | 2015 September

Közeledek tanulmányaim utolsó szakaszához, ez lesz az utolsó évem, ha minden úgy sikerül, ahogy azt tervezem. Igyekezni fogok minél többet beszippantani , komolyabbra fogni ezt a pályát, mivel a jövőben is táncolni látom magam, habár nem csupán kortársánc az ami érdekel. Ezen még gondolkodom, nem tudom pontosan. A modernebb irányzatban mintha jobban érezném magam. Továbbá meg szeretném írni és  védeni a szakdolgozatomat a tanév végére. Van ötletem, hogy miről írnék, de még kell kis segítség a biztos útra. Biztos hogy nehéz lesz, mert nem vagyok a szavak embere, a fogalmazás sem az erősebbik kézségem, de megbirkózok vele. Nyelvvizsgázni is fogok, a középszintű angolt biztos hogy leszeretném tenni, ha lesz pénzem még egyre, akkor megcsinálom a magasszintű szerbet (horvátot) is. A fényekkel való tudásomat is fejleszteni szeretném, sosem tudni mikor lesz rá szükségem. A Mu színház fénytechnikusai még annó felajánlották, hogy szívesen segítenek ebben, bármikor felmehetek a fénypultba egy előadásra és végigkisérhetem munkájukat, sokat tanulhatok belőle. Hogy mennyire gondolták ezt komolyan azt nem tudom, de szívesen utánajárok ha lesz időm ilyesmivel is foglalkozni. Mint tudjuk, nagy a valószínűség hogy ismételni fogjuk a Sziget fesztiválon előadott Ajda darabot, én mint technikus résztvevő. Gazdagítani kell a fénytervet, jobban átgondolni mit hova, hogyan.. Emellett utolsó évemben szeretnék résztvenni minden Butis előadásban. Nem technikusként. Táncolni akarok! Most a tánc élvezetérte fogok koncentrálni, nem feszengek többet azon, hogy milyen. Tisztába vagyok mozdulataim határaival, és hogy nálam igen nehéz feszegetni, tágítani, de ha ez plusszban elveszi a figyelmemet, rosszabb. Ez volt az eddigi két évem rövid beszámolója. A bizonyos komfort zóna meséje. Ennek ünnepére szeretnék egy szólóval előállni, hátha megmozdítok valamit magamban. Bár két év alatt is sokat fejlődtem magamhoz képest. Erre a táborban jöttem rá, még akkor is ha nem sikereim hetéről van szó. Sokminden megfordult a fejemben ezen a héten. A legrosszabb állapotomban eljutottam arra a pontra, hogy talán rossz helyen vagyok, lehet, hogy feladom, nem megy ez nekem, stb. Majd eszembe jutott, hogy miért vagyok itt, miért választottam pont ezt a helyet, mi az, ami napról napra motivál, mi az amin körösztül mentem két év alatt, és rájöttem. Ez egy meghatározó év lesz. Alig várom! 🙂

SUMMARY | 2015 December

Ittlétem utolsó évének felénél tartok. Nagyon vegyes és hullámzó volt ez a 2 periódus. 

Az első periódusban energiadús voltam, motivált, hasznos, lelkes. A környezet is motiváló volt, az új diákok, az órák, és én is tudtam inspirálni magamat.

Felkerültem a haladó balettcsoportba. Igaz, hogy kevesen vagyunk, viszont nagyon inspiráló és erős kis közeget képviselünk. Minden órán haladtunk, szerintem a Mesternő is elégedett a velünk. Az első periódus számomra az átállásról szólt, új módszerek és elvárások felfogása.. Majd lassan rájöttem, hogy mit miért mond a Mesternő, mi is az óra célja.

A vendégtanárok óráit nagyon élveztem! Általában minden órát szerettem, jelen voltam, és aktív is. Az iskolából sem hiányoztam, talán egyszer-kétszer, nem tudom. Nem voltam beteg, viszont volt egy sérülésem (parkouron törtnént), ezért 3 hétig nem tudtam rendesen táncolni. Kissé elkeseredtem azon, hogy így az utolsó évemben egy másodperc figyelmetlenség miatt 3 hétig mozgáskorlátozott voltam, de ettól függetlenül bejártam órákra, táncoltam, és HB-t is készítettem.

Fényekben és az árnyakban kutakodtam, majd ez által új mozgásminőségre leltem. Általában értették a többiek, hogy mivel dolgozom, mi volt a célom, bár több embert zavarba hoztam. (hb vagy kutatás?) Nézőket pedig amennyire behatároltam (hova kell állni) annyira nagy szabadságot is hagytam (hova kell nézni) és ez is zavart keltett. Mindegy, szerettem a fényekkel dolgozni, és szerintem volt a munkámnak gyümölcse.

Zongorát majdnem minden nap gyakoroltam, ezért gyorsabb tempóval tudtunk haladni. Ez volt az első periódus. Már a másodikban kevésbé tudtam beosztani az időmet, sokkal kevesebbet gyakoroltam, így hát haladni sem tudtunk. Nagyon sajnálom, hogy így alakult, mivel szeretek zongorázni, de most valamiért háttérbe szorult..

Az angol órákat szeretem, Móni nagyon jó pedagógus, ezért érezhető a fejlődés is az osztályon belül mindenkin. Nekem egyedül annyi gondom volt, hogy szerdán és pénteken (a hét mélypontjain) este vannak az órák, így általában fáradt és nyűgös voltam. Mivel nyelvvizsgázni fogok jövőre, szerettem volna minden órán úgy jelen lenni, hogy az agyam be is tudja fogadni az információkat, de.. vannak jelenlétemre ellenpéldák is sajnos.

Ami a néptánc órákat illeti, eleinte zavart, hogy összevontak minket a kezdőkkel. Harmadik éve kezdőkkel táncolok (jó, első évben én is kezdő voltam), de én már ennél többre vágyom. Batyu tanár úr szerencsére úgy tudja vegyíteni az órákat, hogy mindenki tudjon magához képest fejlődni, senki ne topogjon egyhelyben. Tanyasi iskola. 🙂 Észleltem fejlődést magamhoz képest, sikerélmény.

Szakdolgozat. Első periódusban a témajavaslatokon kellett gondolkozni. Megszületett az 5 lehetséges téma, és ki is választottuk a megfelelőt. Témavezetőként Imolát kértem fel, és nem bántam meg, szeretek vele dolgozni, nagyon alapos és korrekt. Még a vázlatnál és a bevezetőnél tartok, de már kezdem átlátni, hogy valójában miről is szól a munkám, és hogyan fogok tovább dolgozni. Májusra kész lesz!

Második periódus.

Nagyon vártam, hogy Csabival dolgozzunk! Ezen kívül saját hb-t is szerettem volna készíteni, Fecával is dolgozni, Evelynnel is.. Szünetben feltöltődtem energiával, és vártam ezt a periódust.

Elkezdtünk Csabival dolgozni. Nagyon szerettem a próbákat, végre koreográfussal dolgoztam, már nagyon vágytam rá. Szeretem is azt a világot amit ő képvisel. Amikor már mindenki belemélyült a munkába, akkor kijelentette, hogy végül is csak a fele társaságra lesz szüksége. Én sem kellettem neki.

Hazudnok, ha azt mondom, hogy nem érintett meg az eset. Sőt! Nem szerettem volna a többiek örömét saját 'kudarcommal' rombolni, ezért megpróbáltam lenyelni, nem hangoztatni csalódottságomat, túllépni. Nem sikerült, bármennyire kicsinek tűnt, mégis nagy falat volt ez számomra. Olyan szinten, hogy kisebb depresszióba estem, az egészségemre is kihatott. Rosszul éreztem magam az iskolában abban az idősávban, amíg ők próbáltak, nekem pedig egyéni munkám volt. Nem tudtam elterelni a gondolataimat, nem tudtam táncolni, feküdtem, és azon gondolkoztam, hogy miért vagyok ilyen állapotban? Nem vagyok tipikus  eset, nem szoktak dolgok ilyen mélyen érinteni. Először éreztem magam rosszul hasonó eset miatt, ezért nem tudtam, hogyan kezeljem. Volt még rá példa (Max,Popont,Csángóbugi… Dobbantó… Új táncok… stb.), hogy nem táncoltam előadásban, hanem a technikát kezeltem, de nem gondoltam, hogy utolsó évemben sem fogok színpadra kerülni. Rájöttem, hogy én vagyok az a legtöbb esetben, aki nem emeli ki magát. Nekem kell többet dolgozni ahhoz, hogy észrevegyenek. Tudtam, hogy bennem van a hiba, és erre próbáltam rájönni, sokáig. Mi az, amit rosszul csinálok? Nem voltam képes ebben a periódusban hb-t készíteni, egyszerűen nem tudtam motiválni és inspiráni magamat úgy, hogy ilyen állapotban vagyok. Elégedetlenség és csalódás magammal szemben, szörnyű érzés. Ebből az állapotból pedig nagyon nehezen kerítettem ki magam, de sikerült most így a periódus végére. Szeretnék színpadi tapasztalatot szerezni, ezért nem fogok a múltban élni, és magamat ostorozni azért, ami eddig volt, hanem készülni fogok a Mú-s előadásra és a Trafósra is, már születtek ötleteim, de először rendberakom magam. Szerintem jót fog tenni nekem ez a két hetes szünet.

Ennek ellenére jelen voltam az iskolában, a táncos órákon jól tudtam teljesíteni és érzem, hogy fejlődtem.

Ha pár nap múlva írnám az értékelést, lehet, hogy más hangulata lenne. Pillanatnyilag kavarognak a gondolataim, még nekem sem tiszta, hogy most mi van, mi volt, de a választ a szünetben fogom megkapni. Átgondolom, hogy mi az, amit eddig rosszul csináltam, mi az, amitől jobban fogom érezni magam, és ha másokon tudok segíteni, akkor talán tudok magamon is.

TEACHERS' EVALUATIONS | 2015 December

Lőrinc Katalin: sokat javult ám a hátad a tavalyelőttihez képest, azt tudod, ugye?! Lám: szinte nincs lehetetlen (pedig a gerinc, a csigolyák adottságai elég kérlelhetetlenek tudnak lenni), és főleg TE: te nem ismersz lehetetlent. Nagyban segít téged ez a töretlen hit, akarat és a mindig pozitív kisugárzás (no jó, az minket, a környezetedet is, nemcsak téged: mégiscsak jó dolog egy ilyen pajkos mosoly jelenlétében dolgozni!…). Izomzatod és dinamikád továbbra is optimális, így aztán ugrásod változatlanul lehengerlő: jó néhány férfi megirigyelheti ezt a virtuozitást… A vonalak elnyújtásán dolgozhatsz még: nekünk, kicsiknek  nagyon fontos, hogy minden gesztus hosszabb legyen és távolabbra nyúljon, mint a testünk maga….!

Hód Adrienn: sérülés miatt most megszakadt az út.

Bakó Tamás: there has been some change starting last year what helped you to relax and work more steady. That was a promising change, unfortunatelly I see again less confidence in the classes. Altough you are one of the oldest here and you have a lot of knowledge of the know-how of the scool, in my experience you pull back again. That's not helping you of opening up, reviewing what you know and don't know, trusting of the experiences of the work you've done here before. Maybe the language issue is part of it. I think you have to listen more to your body because by now it does know a lot more than what you think of it (yourself).

Janotka Mónika: örülök, hogy egyre jobban haladsz az angollal, szabadon ki tudod fejezni gondolataidat. Remélem, hogy ebben az óráknak is van egy kis szerepe, nem csak bizonyos külső tényezőknek!:)

Marco Torrice: I could definitely sense a clear process of change which involve her body, her technical skilled as well as her personality and approach to the class. I could perceive a growing maturity which impressed me more then how I believe she is aware of.

Her movement quality is generally well define and often her approach is methodic. These are all good qualities but I would still encourage her to take more risks, to not be afraid of benign “wrong”, because is often through mistake that we expand the range of what we can do.

The “strictness” in the way she often approach tasks is reflected by her alignment and vice-versa. I often perceived a certain rigidity on the level of the chest, shoulder, neck.

I will encourage her to pay attention of superfluous tension with her body as well as with in her mind.

Mészáros Máté, Horváth Nóri: Jól vetted az anyagot és aktivan részt vettel a munkaban.Lehetsz bátrabb.

Handel Edit: Olyan dolgokat tudok írni, amiket nap mint nap elmondok neked: relevée-k, tour-ok ereje, karok, stb.

Érted is már, javítod is, idő kell. Nincs probléma.

A legfontosabb, hogy érted.

WORKPLAN | 2016 January

Az utolsó félév. Talán életem eddigi leghosszabb és egyben legnehezebb periódusa elé nézek, nem tudom. Nem is ez a lényeg. Sok a teendőm, kevés az idő.

Amit minél előbb le szeretnék tenni, az az angol nyelvvizsga. Kicsit tartok tőle, bár minden nap használom, mégsem gondolom, hogy nyelvtanilag helyesen, de remélem sikerrel járok. Márciusra tervezem, talán a szünetben.

A szakdolgozat megírása is egy igen nagy kihívást jelent számomra, úgy tekintek rá, mint 'életem művére'. Haladni jól haladok vele, folyamatban van, remélem kitartok vele végig. A védés az egy külön mese lesz, mégis beszélnem kell róla, jaj. Kitartás, és minden jó lesz!

2 előadásra is készülni fogunk, legalább is én igen. Az Új táncokra szeretnék egy szólóval előállni. A szólóm tematikája kicsit kapcsolódna a Proxemikához is, tehát talán ott is… Fecával már dolgozom, Ketlinnel is van terv. Meglátjuk mire jutunk, rövid lesz az első periódus.

Az órákon szivacsként fogok résztvenni, beszippantani minél többet távozásom előtt, egyéni munkákon pedig hasznosítani, leírni, megfogalmazni magamnak.

Beiktatom a napi teendőim közé a legalább fél órá zongorázást is. A múlt félévben valahogy ritkán jutott rá időm, viszon szeretném fejleszteni tudásomat, szerencsére jó pedagógus a tanárom, ezért motivációból nincs hiány. 🙂

A jövőmet nem nagyon szeretném tervezni amíg nem végeztem el az iskolát. Szerintem kizökkentene ebből a közegből, máshol járna az eszem, nem szeretnék fél lábbal itt lenni, fél lábbal a jövőben. Tehát elhatároztam, hogy nem tervezek. Amit tudok, hogy nem szeretnék erasmusolni. Pénzt szeretnék keresni, ennyivel tartozom szüleimnek, tehát bárhol leszek, bármit csinálok, igyekezni fogok saját lábra állni.

Proxemika Trafó

Promo, Reviews of

SUMMARY | 2016 June

Azt hiszem, kijelenthetem, hogy terveimet nem hagytam cserben; megcsináltam! Ebben a félévben két nagyobb célt tűztem ki magamnak: megírni a szakdolgozatot és készülni a Proxemikára. Tudatosítottam magamban, hogy az itt eltöltött éveim utolsó periódusában járok, ezért megpróbáltam túlteljesíteni magam. Igen, ez a fajta motiváció a kezdetektől jelen kellett volna, hogy legyen, de nálam mindig is az 'utolsó pillanatban' bukkant elő a plusz energia és a motiváció.

Szakdolgozatom megírására is nap mint nap kellett inspirálnom önmagamat. Nehéz volt, még soha nem írtam komolyabb, hosszabb dolgozatot magyar nyelven. Nyelvezetileg is nehéz volt, tartalmilag is, mi az elég, miből mennyi kell. Sokáig halogattam, majd leadás előtt két héttel nekiültem, és megírtam. Anyagokat gyűjtögettem hónapokig (szakirodalom, saját jegyzetek), de valamiért tartottam az egész egybevetésétől. Féltem, hogy végül lekésem a határidőt, de az 'utolsó pillanatos' motivációm és lóerőm kisegített. Leadtam. Már csak meg kell védeni.

A Proxemika számomra előidézett egy újabb Ildikót. Egy olyant, aki bennem rejtőzött, de eddig nem volt eszközöm a bemutatására. Most bemutatkozott. Az az énem is én vagyok. Sziámi, Happening, Divina, Tomi kombináció és Partnering. Most nem a mozdulatokról van szó, hanem a milyenségéről, az előadói módról. Félretettem a frusztrációkat (szakdolgozatom sokat segített), és élveztem a mozgást, szerettem a csapatot, nagyon motiváló közegben jöttek létre a mozgásanyagok (Katával, Fecával, Tomival, Mátéval..), és nem kiviteleztem, hanem táncoltam, játszottam, élveztem.

Az angol nyelvvizsga felesen sikerült. A szóbeli jó lett, az írásbeli részt pedig buktam. Júliusban újraírom.

A zongorát nehezen tudtam beiktatni mindennapjaimban, esetleg ha felcseréltem volna néhány levegővétellel, talán esélyes lett volna. Ennek ellenére is jelen voltam az órákon, sikerült felkészülnöm az évvégi koncertre. Szeretek zongorázni, sajnálom, hogy háttérbe szorult.

A táncórákon néha hangulatember voltam, kicsit stresszes volt ez az időszak. Szerencsére aktuális volt számomra ez a téma (szakdolgozatban), ezért felhasználtam a tudásomat, csillapítottam az önostorozós énemet.

A balett órák egyre nehezebbek lettek, egyre több a kihívás, de felemelően jó érzés volt észlelni a fejlődést.

Kortárstánc órákon is fejlődést észleltem. Magától a hozzáállásomtól is függött. Szerintem elengedtem a negatívan befolyásoló gondolatokat. Nem gondolkodtam. Csináltam.

Nagyon sokat tanultam az elmúlt 3 ében. A táncról, az emberekről, de legfőképpen önmagamról. Szerintem nem váltaoztam meg, csupán kibontakoztam. Megerősödtem. Testileg és lelkileg is. Tudatosítottam mindent, ami eddig is jelen volt az életemben, de nem tudtam róla. Vagy csak nem tudtam kezelni. Az eszköztáram gazdagabb lett (mozgás, beszéd, kifejezés, gondolkodás..). Szerintem olyan eszközökkel látott el ez a 3 év, amelyek hasznomra válhatnak mint a táncos életemben, mint a hétköznapjaimban.

TEACHERS' EVALUATIONS | 2016 June

Handel Edit: Sokkal tisztábban, tudatosabban dolgoztál ebben a félévben. Nagy letörések, “összezuhanások” sem voltak. A tour-okkal még bajlódtunk, de tudod mi a probléma. Dolgozz rajta!

Bakó Tamás: This year I saw confidence and trust growing. The rule of letting go seemly works better for you. You dare to let go of your expectations and let things to be the way they are, things as simplicity, release, trust of the: body knows how to make it, connection of breathing and weight, not controlling but following, cooperating. By now your practice involves a wider know-how and a larger context of the dance in generally. I think you must have worked a lot on body awareness! Apparently there is much less tension in your body, your alignment and actions are more skeleton based, space appeared in your movements and you are not holding back your breathing. Nice development!

Cseri Péter: Sokat és nagyon jól akar dolgozni. Mindene megvan, még nem biztos, hogy tudja, hogyan kellene sokat és jól dolgozni.

Horváth Nóri és Mészáros Máté: Képességeid és az adottságaid megvannak, és nagyon jól használod őket. Próbálj meg a komfort zónádból kilépni és bátrabb lenni. Hidd el magadról, hogy dolgokat elsőre is meg tudsz csinálni, ne elégedj meg a minimumoddal és ne tölts időd hezitálással. Ne félj kipróbálni szélsőséges dolgokat, tudsz gyorsabb lenni es magasabbra ugrani.

Janotka Mónika: Bár az utóbbi időben keveset láttalak, a nyelvvizsgára önállóan is nagyon sokat készültél. Az írásbeli készségek tekintetében még rá kellene hajtanod, és akkor teljes lesz a siker. Szerintem vagy annyira elszánt és szorgalmas, hogy ez nem okoz nehézséget.